A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) augusztus 31-én kell kiírnia 700 megawattnyi szélerőmű-beruházás tenderét. A pályázaton azokra a szabad közép- és nagyfeszültségű hálózati kapacitásokra lehet majd pályázni, amelyeken a szélerőművek csatlakozhatnak az országos villamosenergia-rendszerre (VER). A jelenlegi beépített kapacitás 330 megawatt. Ez a hazai áramtermelés 1 százalékánál is kevesebb.

Ugyanekkora volt a magyarországi szélenergiakapacitás másfél évtizede is. A leköszönt kormány ugyanis olyan jogszabályokat alkotott, amelyek lehetetlenné tették új szélerőművek építését. Bár ezeken a feltételeken tavaly lazított, az áttörést az új kormány új szélenergia-szabályai hozták. Például a jogalkotó

• kijelölt 25 olyan járást, ahol telepíthető szélerőmű,
• meghatározta a szélerősség adott magasságban elvárt nagyságát,
• és 700 méterben korlátozta egy szélerőműnek a lakóterületektől számított távolságát.

A MEKH már felmérte, hogy mely piaci szereplők milyen paraméterű beruházásra és hogyan készülnek, majd megtartotta a kiíráshoz szükséges két iparági konzultációt. Ezek kapcsán a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) felhívta a figyelmet az általa egyébként üdvözölt kiírás tervezetének néhány olyan elemére, amelyeket szerencsésebbnek gondol módosítani.

Zsákbamacska

Például sajnálja, hogy a megpályázható szabad hálózati csatlakozási pontok és az azokon elérhető pályázható kapacitás csak a pályázattal egyidejűleg lesznek nyilvánosak. Magyarázata szerint a hálózati csatlakozás kritikus pontja a szélenergia-beruházásoknak, de ugyanúgy fontos a csatlakozás helyét összehangolni a tervezett helyszínre vonatkozó építési és környezetvédelmi szabályokkal és korlátozásokkal. Ezek hosszútávú folyamatok. Vagyis nagyban segítené a fejlesztőket, ha a szabad csatlakozási pontok jóval a pályázat meghirdetése előtt rendelkezésre állnának.

Kimaradhat a környezetvédelem

A REKK továbbá hiányolja a jelenlegi kiírásból a környezetvédelmi és a természetvédelmi szempontok figyelembevételét. Pedig a kiírás szerint a pályázat meg kíván felelni az áramtörvény említett szempontjainak is. Fontos, hogy a pályázat figyelembe vegye, hogy mely területeken (a csatlakozási pontoktól vett bizonyos, például legfeljebb 15 kilométeres távolságban) lehet egyáltalán megszerezni a környezetvédelmi és az építési engedélyt.

Túl nagy teljesítményű lenne a legkisebb torony is

A tervezet szerint a pályázatnak legalább 15 MVA igényelt, betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményre, valamint legalább 15 MW beépített teljesítőképességű szélerőmű létesítésére kell vonatkoznia. A REKK szerint ez a küszöbérték túl nagy, és indokolatlanul zárja ki a kisebb léptékű szélerőmű-fejlesztéseket. Márpedig a kisebb erőművek beengedése növelhetné a versenyt, illetve nagyobb esélyt adna, hogy minden meghirdetett csatlakozási ponton ki lehessen osztani a szükséges kapacitást. Ugyanis, ha konkrét csatlakozási pontokra írnak ki pályázatot, akkor akár többszörös túljelentkezés esetén sem érkeznek ajánlatok bizonyos pontokra.

Érvei fényében a REKK javasolja a minimális projektméret mintegy 5 megawattra történő csökkentését.

Ki sem lehet látni a sok szempontból

A REKK támogatja a többszempontú értékelési logikát, de túl kiterjednek tartja az összehasonlító szempontok listáját. Egy ekkora szempontrendszerben az eredmény jelentős részben az egyes szempontok súlyozásának szükségképpen bizonyos fokig önkényes megválasztásán múlik. Ráadásul minél több szempontot kell egymással aggregálni, annál esélyesebb, hogy a rendszer nem szándékolt, a szabályozói szándékkal ellentétes kimenetet eredményez.

Ezért a kutatóközpont a szempontrendszer egyszerűsítését és a szempontok számának csökkentését javasolja, zárásként ezt részletezi is.

Azonban a szélerőmű termelése is időjárásfüggő

Nem szabad elfelejteni, hogy a szélerőmű sem folyamatosan, és nem feltétlenül akkor termel áramot, amikor szükség van rá. Ha tehát rácsatlakozik a villamosenergia-hálózatra, akkor annak egyensúlyban tartása érdekében ki kell egyenlíteni a szélerőművek munkáját: amikor lazsálnak, akkor pótáram kell a rendszerbe, amikor pedig belendülnek, vissza kell venni más, nem támogatott áramtermelők teljesítményét. Az erre használt, úgynevezett kiegyenlítő energiának az igénybevétele sokba kerül.

Igaz, szerencsés egybeeshet a naperőművek csúcsra járása a szélcsenddel, illetve az, hogy éppen nagy sötétség idején fúj a szél. Ilyenkor a kétféle áramtermelés közös rendelkezésre állása magasabb, mintha csak vagy szél, vagy csak naperőművünk lenne.

Az viszont új kihívás lesz a VER-nek, amikor olyankor süt hétágra a nap, amikor a szél is erősen fúj. Ezt a kellemetlen helyzetet a jogszabály úgy igyekszik kezelni, hogy az új naperőművekhez már energiatárolót is kell telepíteni. Mindazonáltal a szélerőműveknek az augusztus 31-re várt pályázat nem teszi kötelezővé az energiatároló telepítését, de egyes esetekben adott teljesítményig megengedi.