A kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné tisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát. Addig át szeretnék világítani és új alapokra helyezni a programokat, és a személyi érdekekre utaló vagy bizniszgyanús elemeket „kiszedni" a rendszerből - vázolta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerda este Kolozsváron.

A helyettes államtitkár közönségtalálkozón vett részt a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elmondta, a külhoni magyarság támogatása terén szeretnék megőrizni a jó programokat, de ehhez előbb egyenként megvizsgálják őket. Ezek felmérése a helyi magyar közösségekkel közösen zajlik.

Ez nem leépítése a támogatáspolitikának, hanem a racionalizálása

- húzta alá.

Felidézte, hogy

a Tisza-kormány tisztségviselői többször elmondták: nem szűntetik meg a határon túli magyarok támogatását. De ennek hitelességét végső soron a tettek fogják megadni

- mondta.

A magyarságpolitika kiemelt területei között említette a gyereksportot, melyet a magyar gyerekekre koncentrálva fontos folytatni. Az eddigi sporttámogatások a profi sporthoz álltak közel, ahol sok kedvezményezett nem volt magyar - tette hozzá.

Az oktatáspolitika területén a tehetséggondozást emelte ki, ehhez még keresik a formát és a partnereket.

Fontosnak nevezte a magyar kormány határon túli jelenlétét is, ami a jövőben erősödni fog. A Tisza-kormány tagjai egyre magasabb szinten, egyre többször fognak ellátogatni a külhoni magyar közösségekbe, ezzel is jelezve: fontos számukra a külhoni magyarság.

Hangsúlyozta: a szerzett jogok - a kettős állampolgárság, a szavazati jog - megmaradnak, szerinte erről kompromisszum van Magyarországon. De ezek átláthatóságát és a hozzájuk való egyforma hozzáférést is biztosítani szeretnék.

Az, hogy a magyarországi és erdélyi magyarság miként fogja megtalálni a hangot, a jövőben derül ki, egyelőre jó irányba haladnak, de „a kommentek elborzasztóak".

- fejtette ki.

Míg az erdélyi magyarsággal azt kell megértetni: tévedés, hogy Magyarországon nemzeti kormány után nemzetellenes kormány jött.

„Magyarország nem csak a Facebookból áll", a közösségi hálón terjedő indulatok kölcsönösen nehezítik egymás megértését, de az élő kapcsolatok révén ez változni fog - vetítette előre.

Kollai István szerint a magyarországi és erdélyi „szétfejlődéshez" nagyon sokban hozzájárult, hogy médiabuborékok alakultak ki, a közmédiában nem volt véleménypluralizmus, de ez nem a határon túli magyarok hibája.

A támogatási rendszer átlátható lesz, a pályázati kiírások nyilvánosak. Szeretnének kiszámítható kapcsolatot támogató és támogatott között.

Azt is szeretnék, hogy amire magyar közpénz megy, az ne kirekesztő, hanem befogadó mechanizmusokat erősítsen, nem akarnak hegemón világot építeni. Azokra, akiket a korábbi kormány nemzetpolitikája marginalizált, külön figyelmet fordítanak.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) való kapcsolatról közölte: most az a legfontosabb, hogy a felek pozitív üzeneteket fogalmazzanak meg egymás irányába és kölcsönösen hűtsék a kedélyeket, segítsék egymás megértését a magyarországi és erdélyi magyarok között. Jó hagyománynak nevezte, hogy a '80-as években a magyar középosztály számára fontos volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása.

A román-magyar viszony alakításáról közölte: a határon túli magyar politikai pártoknak mindig szerepe van ebben, de Budapestnek is van saját feladata, mivel a többségi társadalmaknak sokszor Magyarországgal szemben vannak sztereotipiái.

Kollai István a közönségből érkezett kérdésre válaszolva történészként személyes ambíciójának nevezte egy közös román-magyar történelemtankönyv megalkotását. Tanári segédkönyvként lenne rá a leginkább szükség, hogy a tanárok szenzitív képet adjanak tovább.