• Meglepő kapcsolat: a növényi hormonok nemcsak a növények működésében játszhatnak szerepet, hanem az emberi szervezet és a bélmikrobiom is képes lehet reagálni rájuk.
• A bélflóra is érintett: egyes baktériumok növényi hormonokhoz hasonló molekulákat állíthatnak elő, amelyek hatással lehetnek az immunrendszerre és az anyagcserére.
• Új kutatási irány: az abszcizinsavat, a gibberellineket és az auxinokat is vizsgálják az emberi gyulladásos és anyagcsere-folyamatokkal összefüggésben.
• Fontos a mértékletesség: a kutatási eredmények ígéretesek, de egyelőre nem bizonyítják, hogy a növényi hormonokban gazdag ételek betegségeket gyógyítanának.

A bélflóra nem pusztán az emésztésben vesz részt. A benne élő mikroorganizmusok az immunrendszer működésére, az anyagcserére és a gyulladásos folyamatokra is hatással lehetnek. Éppen ezért a kutatók azt vizsgálják, hogy az elfogyasztott növényi vegyületek és a bélbaktériumok között milyen kölcsönhatások alakulnak ki.

A bélflóra lehet a kapcsolat a növények és az ember között

Egy 2017-ben a Trends in Plant Science folyóiratban megjelent tanulmány már felvetette, hogy a növényi hormonok szerepet játszhatnak az állati szervezet és a mikrobiota közötti kommunikációban. A szerzők, Émilie Chanclud és Benoît Lacombe arra hívták fel a figyelmet, hogy a növényi hormonok az étrenden keresztül bekerülhetnek a szervezetbe, és hatással lehetnek többek között a glükózanyagcserére, a gyulladásos folyamatokra, a bélflórára és a sejtek működésére.

 – fogalmaztak a kutatók.

Az egyik különösen érdekes molekula az abszcizinsav

Az abszcizinsav, vagyis ABA a növények egyik fontos hormonja. A növényeknél többek között a vízhiányhoz és más környezeti stresszhatásokhoz való alkalmazkodásban játszik szerepet. Az emberi szervezetben is találtak ABA-t, és korábbi kutatások szerint az emberi immunsejtek képesek lehetnek előállítani és érzékelni ezt a molekulát.

A kutatások alapján azonban az ABA emberi szervezetre gyakorolt hatása nem írható le egyszerűen úgy, hogy „jó” vagy „rossz”. Egyes kísérletekben gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódó hatásait figyelték meg, más kutatások viszont éppen ellenkező irányú, gyulladáscsökkentő és anyagcserét támogató tulajdonságokat jeleztek. Ez jól mutatja, mennyire korai szakaszban jár még a kutatás.