BelföldSzerző: origo 2026. 08. 20. 1 percnyi olvasás
Tudj meg mindent a legkedveltebb nyári programról!
Nemsokára egy ország csodálhatja meg az államalapítás ünnepének fő attrakcióját, az augusztus 20-i tűzijátékot, amely a világ egyik, illetve Európa legnagyobb fényjátéka. A hivatalosan tűz- és fényshow-nak nevezett produkció minden évben ezreket csábít a fővárosba, idén azonban mindössze tíz percig élvezhetik a műsort az érdeklődők. Az ünnepségre ugyan számos más programmal is készülnek a szervezők, a legtöbb szem mégis az égre szegeződik majd. Hogy felkészülten érkezz, alább összeszedtünk öt érdekességet a tűzijátékról!

Az írásos források alapján a tűzijáték valószínűleg Kínából származik, akik korántsem arra használták akkor, mint mi most. Elvileg I.e. 200 körül találták fel először: ekkor jöttek rá, hogy a bambuszsütés kisebb robbanásokkal jár, amivel elűzhetik a gonosz szellemeket. De ez ekkor még nagyon kezdetleges volt, inkább a petárdához hasonított. A tűzijáték következő fejlődési szakasza a 7-10. század környékére tehető. A kínai kuruzslók a halhatatlanság bájitalát kutatták, amikor az egyik recept végeredményeként megszületett az első tűzijáték: salétrommal, kénnel és faszénnel töltötték meg a bambusznádakat, majd tűzre vetették ezeket.
A tűzijáték 1830-ig egyszínű volt, amikor az olaszok elkezdtek kísérletezni, hogy miként tudnák valahogy feldobni a már megszokott sárga fénycsóvákat. Ekkor jöttek rá, hogy minden színhez más és más éghető anyagot kell használni. Az árnyalatok erősségénél ez égési hőfok is számít: általában 800 és 1000 fok között égnek.
Augusztus 20-án az égboltot vörös, sárga, zöld és ezek egyéb árnyalati festik be. De vajon kéket miért csak nagyon ritkán látunk? Azért, mert ez az egyik leginstabilabb, használatakor nagy a kockázat, hogy begyullad és felrobban. Ennek oka az anyag, amivel elő lehet állítani a kék színt, ugyanis ennek jóval kisebb az égési hőfoka, ami megbízhatatlanná teszi a tűzijáték használatához.

Az első Szent István napi tűzijátékot 1829-ben gyújtották. Utána következett pár év kihagyás, de 1835-től már egy állandó és fontos elemévé vált az államalapítás ünnepének. Ekkor még a Városliget volt az este színhelye, ahol már akkor is több ezer ember gyűlt össze, hogy gyönyörködjön az égre festett színes mintákban.