KülföldSzerző: euronews 2026. 08. 20. 5 percnyi olvasás
Az Európai Unió hét élvonalbeli országa azt szeretné, ha a blokk következő hosszú távú költségvetése segítené szállodáikat, vállalkozásaikat és üzemeltetőit abban, hogy átvészeljék az európai biztonsági válság – és a válsághoz való közelség – következményeit.
Hét élvonalbeli uniós országból álló csoport finanszírozást kért a blokk által javasolt 2 billió eurós többéves pénzügyi keretből (MFF) turisztikai ágazataik támogatására azokban a régiókban, amelyeket Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna közelsége érint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia idegenforgalmi és pénzügyminiszterei Apostolos Tzitzikostas és Raffaele Fitto turisztikai és kohéziós európai biztosokhoz írt levelükben felvázolták, hogy turisztikai ágazatukat hogyan befolyásolták a „geopolitikai fejlemények és a biztonsági aggályok”, amelyek többek között az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióhoz kapcsolódnak.
„A legtöbb ilyen régióban jelentősen visszaesett az idegenforgalom” – áll a levélben.
"Ezen túlmenően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a befektetői bizalom csökkenésével, a működési bizonytalanság növekedésével és a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáféréssel szembesülnek egy olyan időszakban, amikor a szezonális bevételek kulcsfontosságúak egész éves életképességük szempontjából."
A miniszterek a levélben azt is hozzátették, hogy készek "konstruktív párbeszédre" a készülő EU Fenntartható Turisztikai Stratégia kidolgozásával kapcsolatban.
„Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a Bizottsággal együttműködve egy ellenálló, versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazatot építsünk ki az Európai Unió minden régiójában” – folytatódik a levél.
A stratégia egy nem kötelező erejű terv, amelynek célja a versenyképes és fenntartható turizmus előmozdítása az egész blokkban. A stratégia várhatóan többek között olyan hagyományos problémákkal is foglalkozik, mint a turisztikai gócpontok túlzsúfoltsága és a határokon átnyúló mobilitás.
De az európai frontrégiók miniszterei a háború közelségét akarják.
Jurģis Miezainis, a lett gazdasági minisztérium parlamenti titkára szerint minden alkalommal, amikor egy névtelen légi jármű betéved a kis balti nemzet légterébe, félelmet kelt. Nem csak a helyiek, hanem a külföldiek körében is.
"Ezek a drónbetörések rendkívül nagy hatással vannak a turisztikai szektorra, mert az idegenforgalmi szektor nagyon érzelmekre épül" - mondta az Euronewsnak.
Miezainis azt mondta, választ szeretne az Európai Bizottságtól arra a rejtélyre, amely Európa keleti határai mentén legalább fél tucat országot érint: Oroszországhoz való közelségük befolyásolja, hogy kik látogatnak meg. "Amikor olyan ágazatról beszélünk, mint a turizmus, az valahogy kiesik, és nincs elég fókusz" - mondta.
Miezainis elmondta, hogy a drónbetöréseket szállodák és rendezvények törlése követi, ami a kis- és középvállalkozások forgalmának csökkenéséhez vezet. A hírek szerint a drónok nagy része orosz – de néha ukrán –, és az ország keleti felén keresztül jutnak be Lettországba, mivel 449 kilométeres határon osztozik Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
A drónok többnyire Lettország légterébe lépnek be Latgale, a helyiek által a Kék Tavak Földjeként ismert keleti régióba. Több mint 2000 kis tározó tarkítja.
A Latgalei Turisztikai Egyesület a közelmúltban végzett felmérést a régió 94 turisztikai és vendéglátó vállalkozása körében. Eredményeik szerint a válaszadók 72%-a szenvedett el forgalom- és látogatószám-csökkenést 2026 júniusához képest 2025 júniusához képest. A jelentések szerint egyötöde elveszítette bevételének legalább a felét a 12 hónapos időszak alatt.
Miezainis tisztában van azzal, hogy más tényezők is visszatarthatják a turistákat a régió látogatásától, például az iráni háború miatt megemelkedett repülőjegyárak. A turisták közül sokan korábban orosz és fehérorosz származásúak voltak.
"A teljes körű invázió előtt a határok miatt elég sok ember volt (Oroszországból és Fehéroroszországból), és ez természetesen némi hasznot is jelentett a turizmusnak. Ennek ellenére meg kell értenünk a jelenlegi kockázatokat" - mondta, hozzátéve, hogy a határok gyakorlatilag lezárultak.
A hiányzó kohorsz pótlására Lettország most új országokat céloz meg, például Japánt, Kanadát és az Egyesült Államokat, hogy reményteljes látogatókat vonzzon – mondta Miezainis.
"Jelenleg nagyon sok sétahajó-üzemeltetővel dolgozunk együtt. Itt megállnak, és Rigába viszik a vendégeket, de a helyzet az, hogy a tengerjáró hajók nagyon rövid távúak. Mi inkább hosszú távon gondolkodunk" - tette hozzá.
A nemzeti szintű tevékenységek ellenére Miezainis szerint uniós szintű megoldásra van szükség.
Az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete által gyűjtött adatok alátámasztják a visszaesést: a számok szerint 2022-ben 38%-kal kevesebb turista látogatott Lettországba 2019-hez képest. Ugyanebben az időszakban Szlovéniában 42%-kal, Finnországban pedig 36%-kal kevesebb a turista.
Az Európai Bizottság legutóbbi kohéziós jelentése megerősíti ezt a képet.
"Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja egyes régiókban a befektetések, a kereskedelmi forgalom és a gazdasági tevékenységek (beleértve a turizmust) jelentős csökkenéséhez, valamint új gazdasági akadályokhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezetett" - áll a jelentésben.
Az Euronews kérdéseire válaszolva az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a levelet megkapták, és azt mondta, hogy az EU végrehajtó testülete „a kellő időben” válaszolni fog. A szóvivő ugyanakkor azt mondta, a válasz tartalmáról előzetesen nem nyilatkozhat.
A szóvivő hozzátette, hogy Brüsszel a soron következő turisztikai stratégia „előkészítő munkája” részeként figyelembe veszi a turisztikai szektor előtt álló kihívásokat Európa-szerte, beleértve azokat is, amelyek a frontrégiókat érintik.
Napi