A Tisza Párt a közelmúltban jelentette be a Közhang elindítását, amelyet Magyarország első interaktív társadalmi egyeztetési platformjaként mutattak be. Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és a Működő és Emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos korábban egy videóban emelte ki, hogy a folyamatos párbeszédet középpontba helyező kezdeményezés Európában is egyedülálló, és számtalan fontos ügyet nyit majd meg a választók előtt.

Érdekesség, hogy a névválasztásnak múltja is van: 24 évvel ezelőtt Magyar Péter miniszterelnök maga is szerepelt egy hasonló című műsorban.

Miért nem közpénzből és állami közbeszerzéssel készül?

A platform bejelentését követően több kérdés is felmerült azzal kapcsolatban, hogy a rendszer állami vagy tiszás projekt-e, és mitől válhat valóban függetlenné. Radnai Márk a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében reagált a felvetésekre. Rámutatott, hogy Magyarország egy súlyos bizalmi válságból érkezik, amelyet az átláthatatlan közbeszerzések jellemeztek, így egy többmilliárdos állami projekt azonnal jogos kétségeket váltana ki.

A Közhang fejlesztésére ne költsön az állam pénzt

− szögezte le Radnai Márk.

Kifejtette, hogy a választások után több fejlesztő, kutató és elemző kereste meg, akikkel közösen láttak munkához. A cél az volt, hogy ne egy újabb online kérdőív szülessen, hanem egy olyan átlátható felület, ahol a polgárok megismerhetik a különböző álláspontokat, véleményt mondhatnak, és nyomon követhetik javaslataik sorsát.

Radnai szerint a közpénz mellőzése mögött nyomós gyakorlati okok is állnak: „Ugyanis egy ilyen technológiai fejlesztésnél folyamatosan tesztelni kell, hibázni, javítani, újratervezni. Akár néhány órán belül változtatni azon, ami nem működik. Erre a sebességre egy államigazgatás működéséből kifolyólag... képtelen. Ha ezt az utat választjuk, a Közhang sosem valósulhatna meg.”

Tesztüzem utáni intézményesülés

A kormánybiztos rámutatott, hogy a magyar társadalom cselekvőképessége jelentősen felerősödött, a vélemények becsatornázására pedig azonnali megoldást kell találni, különben az emberek újra megszokják, hogy nincs beleszólásuk a saját életükbe.

Erre nincs egy évünk. Ez az új társadalmi igény új helyzetet is teremtett, így egy másik irányból közelítettünk

− fogalmazott.

A fejlesztési stratégia lényege, hogy először a gyakorlatban kell bebizonyosodnia annak, hogy a modell működik és az állampolgárok szívesen használják. A hosszú távú elképzelések szerint a rendszer a jövőben tölthet be hivatalos szerepet:

Amikor Magyarországon létrejön egy olyan önálló, jogilag és szakmailag megfelelő intézmény, amelynek kifejezett feladata a társadalmi részvétel és a társadalmi egyeztetések szervezése, akkor egy ilyen infrastruktúrának természetesen helye lehet ennek az intézményi rendszernek a keretei között. De csak akkor, ha valóban működik.

Radnai Márk összegzésül hangsúlyozta: hibás sorrendnek tartja először az intézményeket, a közbeszerzéseket és a milliárdos költségvetést létrehozni, és csak azután ellenőrizni, hogy maga a modell működik-e.

(Borítókép: Radnai Márk az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)