origo Techtud

Folyamatosan bombázzák a korallzátonyokat

Szerző: origo 2026. 08. 20. 2 percnyi olvasás


Folyamatosan bombázzák a korallzátonyokat

62 percenként robbantanak a vizsgált indonéz térségben.


A robbantásos halászat során a vízbe dobott robbanószerkezetek lökéshullámai rövid idő alatt rengeteg halat elpusztítanak, miközben a víz alatti élőhelyeket is letarolják. Noha a korallzátonyok az óceánfenék kevesebb mint egy százalékát teszik ki, mégis a tengeri fajok több mint negyedének adnak otthont.

Búvár egy korallzátony felett – a robbantásos halászat veszélyezteti a korallokat és a tengeri élőhelyeket
A robbantásos halászat súlyosan károsíthatja a korallzátonyokat és az ezekhez kötődő tengeri élővilágot
Fotó: TAHSIN CEYLAN / ANADOLU

A robbantásos halászat pusztítása: több ezer robbanást rögzítettek

Brit és indonéz kutatók víz alatti mikrofonokat telepítettek a Spermonde-szigetcsoport térségében, hogy egy legalább 900 négyzetkilométeres terület hangjait monitorozzák. A szakemberek becslése szerint a vizsgált zónán belül valamivel több mint 100 négyzetkilométernyi korallzátony található.

A rögzített felvételeket egy gépi tanulási algoritmus segítségével elemezték ki. 

A rendszer a 3650 órányi hanganyagban összesen 3570 robbanást azonosított. Éves szinten ez mintegy 8500 detonációnak felel meg, ami kiadja a 62 percenkénti átlagot.

Bár pusztán a hangfelvételekből nem derül ki egyértelműen, hogy minden egyes bombát közvetlenül korallzátony felett dobtak-e a vízbe, ha feltételezzük, hogy valamennyi detonáció zátonyt érintett, évente akár 0,17 négyzetkilométernyi korall is elpusztulhat. 

Három év leforgása alatt ez egy Vatikán méretű terület megsemmisülését jelentené.

Évtizedekig tarthat a regenerálódás

Dr. Ben Williams tengerbiológus felhívta a figyelmet arra, hogy a robbantásos halászat okozta pusztítás után évtizedekbe telhet, mire a halállományok újra magukhoz térnek. A lassú regenerálódás a halászatra támaszkodó helyi közösségeket is egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorhatja. Hiába tiltották be a módszert már számos helyen, a szabályok betartatása komoly nehézségekbe ütközik.

Az új technológia révén azonban immár pontosan feltérképezhető, hogy hol és milyen gyakorisággal történnek az illegális robbantások. Az így nyert információk birtokában a természetvédők a helyiekkel karöltve fenntartható megélhetési alternatívákat dolgozhatnak ki, mint amilyen a környezetbarát halászat vagy az ökoturizmus.

A helyi közösségek szerepe

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a természetvédelmi programok jóval hatékonyabbak, ha bevonják a helyi közösségeket. A Spermonde-szigetcsoport ráadásul a világ legnagyobb korallzátony-helyreállítási programjának kiemelt helyszíne.

A kezdeményezés keretében zátonyhomokkal bevont acélszerkezeteket – úgynevezett zátonycsillagokat – telepítenek a robbantások nyomán hátramaradt törmelékmezőkre. Mindegyik ilyen vázra tizenöt, a közeli egészséges zátonyokról származó koralltöredéket erősítenek. Ennek a módszernek köszönhetően a korallborítottság aránya alig néhány év alatt 5 százalék alattról akár 80 százalék fölé is emelkedhet.

Mivel ez a fajta helyreállítás rendkívül költséges, a szakértők hangsúlyozzák: elsősorban a zátonypusztulást kiváltó okokat kell megszüntetni, nem pedig csupán a tüneteket kezelni.

ad

További tartalom Önnek