BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 20. 11 percnyi olvasás
Egyre több légkondicionálót hirdetnek mesterséges intelligenciával működő készülékként, de az „AI” felirat mögött nagyon különböző technológiák lehetnek. Az LG újabb klímáinál radaros jelenlét-érzékelés, automatikus légterelés és fogyasztásfigyelés dolgozik együtt. Túl a marketingen az a kérdés, mennyire nevezhető mindez valódi mesterséges intelligenciának, és kell-e vajon annak hívni?
Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit Budapestet 2026. szeptember 7–8-án a Városligetben!
A légkondicionáló sokáig egyszerű szerkezetnek számított: a felhasználó beállította a kívánt hőmérsékletet, a gép pedig addig hűtött vagy fűtött, amíg el nem érte azt. Az újabb készülékek ennél jóval több adatot használhatnak fel. Érzékelhetik, hol tartózkodik valaki a szobában, figyelhetik a hőmérséklet változását, módosíthatják a légáramlás irányát, sőt, az energiafogyasztást is követhetik. Az LG ezeket a funkciókat az Artcool AI Air esetében mesterséges intelligenciához kapcsolja, de érdemes megnézni, mi történik valójában a háttérben. (Ehhez, tekintettel az AI-problémára, igénybe vettük a ChatGPT segítségét.)
Egy intelligensnek nevezett klíma működésében több, egymástól eltérő technológia találkozhat. A hőmérséklet- vagy jelenlét-érzékelés önmagában még nem mesterséges intelligencia. Egy szenzor adatot gyűjt, a vezérlőelektronika pedig az előre meghatározott szabályok szerint reagál rá.
Az LG AI Air funkciójánál például a készülék a jelenlét-érzékelő szenzor segítségével érzékeli, hol tartózkodik az ember, majd ennek megfelelően állítja a légáramlást. A magyar termékoldal szerint az AI Air használata előtt a ThinQ alkalmazásban akár a helyiségről készített fényképpel vagy a légkondicionáló és a helyiségben tartózkodó személy helyének megadásával is elő kell segíteni a rendszer beállítását.
Ez már jóval összetettebb, mint egy hagyományos termosztát működése, de önmagában még nem bizonyítja, hogy a készülék olyan értelemben „tanul”, ahogy például egy generatív AI-rendszertől megszoktuk. A gyártó ugyanakkor azt állítja, az Artcool AI Air a felhasználói szokások alapján személyre szabja a klímavezérlést. Az AI Core-Tech elnevezés alatt az LG saját technológiai megoldásait érti, amelyek a vállalat szerint a készülék működésének optimalizálását szolgálják.
Az egyik legérdekesebb alkatrész a jelenlét-érzékelő. Az LG újabb AI Air megoldásainál radaros érzékelés figyelheti a helyiségben tartózkodó személy pozícióját. Az érzékelés akár ötméteres távolságon belül is működhet, és a rendszer ennek alapján válthat közvetlen és közvetett légáramlás között. Ennek a gyakorlati előnye könnyen érthető. Ha valaki a szoba egyik oldalán ül, nincs feltétlenül szükség arra, hogy a hideg levegő közvetlenül rá áramoljon. A rendszer ilyenkor megváltoztathatja a légterelést, és más irányba küldheti a levegőt.
Ez azonban elsősorban érzékelésre és automatizált szabályozásra épül. A radar nem azt „érti meg”, hogy a felhasználó fázik, és nem emberi módon következtet arra, hogy mit szeretne. A rendszer a rendelkezésére álló érzékelési adatokból választ a programozott működési lehetőségek közül.
Ez a különbség azért fontos, mert az AI kifejezés a fogyasztói elektronikában ma már nagyon széles jelentést kapott. Egy algoritmus, amely érzékelők adatai alapján automatikusan módosítja egy berendezés működését, technológiailag fejlett lehet anélkül, hogy a köznyelvben elképzelt, „gondolkodó gép” lenne.
Ez is érdekelheti
Itt a tavasz, melegszik az idő. Bár kánikulára még nem kell számítani, eljött a légkondicionálók beszerelésének időszaka. A megfelelő modell kiválasztásának egyik fogas kérdése, hogy a berendezés képességei vajon megfelelnek-e az adott helyiség adottságainak és a benne élők elvárásainak. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a klímaberendezés elég okos volna, hogy tanuljon és alkalmazkodjon.
Az LG kommunikációjában hangsúlyos elem a felhasználói szokások figyelembevétele. Ez lényegesen érdekesebb kérdés, mint az egyszerű jelenlét-érzékelés. Ha egy készülék hosszabb idő alatt képes felismerni, hogy mikor használják, milyen hőmérsékletet állítanak be, illetve milyen működéshez térnek vissza rendszeresen, akkor már valóban van értelme személyre szabott vezérlésről beszélni.
A részletes működési algoritmust azonban a gyártó nyilvános termékoldala nem bontja ki olyan mélységben, hogy abból megállapítható legyen, pontosan milyen gépi tanulási módszert használ a készülék, milyen adatokat tárol, milyen időtávon tanul, és milyen módon változik a döntési modell.
Ez egy fontos határ: az „AI” megjelölésből önmagában nem következik, hogy a klíma folyamatosan új modellt tanít saját magán. Lehet mögötte gépi tanulás, de lehetnek előre kialakított algoritmusok, szabályrendszerek és érzékelők kombinációi is.
Az LG AI kW Manager funkciója jól példázza, hogy az „intelligens” működés nem feltétlenül egyenlő a mesterséges intelligenciával. A rendszer a ThinQ alkalmazáson keresztül figyeli a fogyasztást, és a beállított időszakra vonatkozó célérték alapján korlátozhatja a működést.
A magyar termékoldal szerint a rendszer az adott időszak alatt figyeli az összesített energiafelhasználást, majd a hátralévő időre ennek alapján módosítja az energiafelhasználást korlátozó működést. Ha a fogyasztás meghaladja a célértéket, a fennmaradó időre újraszámolja a felhasználható energiát.
Ez kifejezetten hasznos automatizálás lehet, de nem feltétlenül kell hozzá mesterséges intelligencia. Egy jól megtervezett vezérlőalgoritmus is képes hasonló feladatot elvégezni.
Hasonló a helyzet az ablaknyitás érzékelésénél. Az LG dokumentációja szerint a rendszer a szobahőmérséklet rövid idő alatt bekövetkező és jelentős változásából következtethet arra, hogy például kinyitották az ablakot. A gyártó konkrét küszöbértékeket is megad: öt percen belül 1,5 Celsius-fokos emelkedés vagy 2,5 Celsius-fokos csökkenés válthatja ki a funkciót.
Ez már szinte tankönyvi példája annak, hogyan lehet egy egyszerű érzékelési szabályból hasznos automatizmust létrehozni.
Az LG Artcool AI Air esetében ezért nem az a legérdekesebb kérdés, hogy „gondolkodik-e” a klíma. Sokkal fontosabb, hogy több különböző technológiák összehangolásával mennyivel tudja csökkenteni a manuális beavatkozások számát.
A jelenlét-érzékelés megmondja, hol van az ember, a hőmérséklet-érzékelés megmutatja a környezet változását, a légterelés ezekre reagál, a ThinQ alkalmazás pedig távoli vezérlést és fogyasztásfigyelést tesz lehetővé. Ehhez társulhatnak olyan algoritmusok, amelyek a használati minták alapján módosítják a működést. A végeredmény így valóban lehet „intelligensebb” egy hagyományos klímánál. A mesterséges intelligencia kifejezést azonban érdemes óvatosan kezelni: a konkrét modell esetében a gyártó nyilvános információi alapján nem minden automatikus funkció tekinthető AI-nak.
A légkondícionálónál valójában senkit sem érdekel igazán, hogy AI támogatja vagy csak automatizált, ha a mindennapi gyakorlatban jól működik / Ilusztráció: LG
Talán éppen ez lesz az otthoni mesterséges intelligencia következő szakaszának egyik fontos sajátossága. Nem feltétlenül egy látványosan beszélő vagy gondolkodó gépet kapunk, hanem olyan eszközöket, amelyek a háttérben egyre több adatot érzékelnek, és egyre kevesebb kézi utasítást kérnek. Egy klímánál pedig már az is komoly változás, ha a felhasználónak nem kell eldöntenie, mikor merre fújjon a levegő: a rendszer ezt részben maga is megoldja.
Végül is az LG a fejlett klímájára feltehetőleg azért tűzhette ki az „AI” jelzést, mert könnyebben érthető, mintha az írták volna, hogy komplexen automatizált, a felhasználó igényeihez rugalmasan, élőben alkalmazkodó rendszer. Pedig lehet, hogy utóbbi nagyobb mérnöki teljesítmény. Ezt persze, nevezhették volna intelligens automatizációnak is (intelligent automation = IA), de minek, ha van már AI. A terminológia használata még csak most kristályosodik ki, s talán olyan közszóvá válik, amelyet az eredeti jelentésénél szélesebb tartalommal ruházunk fel. A használata (amelyet a marketing is segíthet) talán kiszélesedik minden okosan működő eszközre, függetlenül attól, hogy mélytanuló algoritmus része-e a rendszernek, avagy sem. Ahogy volt atomkor, most itt van az AI-kor, és ez mindenre rányomja a bélyegét.
Napi