„Itt vagyunk a Szabadságtéren, ahol több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet a német megszállási emlékmű. Ezzel az emlékművel két nagy baj van. Az egyik azaz, hogy egy olyan vizuális környezetszennyezés, amit azt gondolom komoly, szakmai szereplő csak mély megvetéssel illethet. De van vele egy ennél is nagyobb baj, mégpedig az, hogy velejéig hazug” – mondta Karácsony Gergely a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

A főpolgármester szerint az emlékmű azt a történelemlépet próbálja sugalmazni, hogy „Magyarországon a német megszállás előtt minden rendben volt, miközben a történeti valóság az, hogy a zsidótörvényeket Magyarországon már jóval korábban elfogadták. A zsidó honfitársaink jogtiprása évtizedekkel ezelőtt elkezdődött, és a magyar állam rendkívül aktívan közreműködött a magyar zsidóság elpusztításában is”.

Az a hazugság, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal, egy olyan hazugság, amit végképp ki kell törölnünk a nemzeti emlékezetből, mert a holokauszt sajnos nagyon nagy mértékben a magyar állam, a magyar állampolgárok csinálták a magyar honfitársainkkal

– hangsúlyozta.

Karácsony Gergely úgy látja, „ez a szobor éppen ezért teljes joggal váltotta ki minden érdemi társadalmi szereplőinek a tiltakozását”. Emlékeztetett, hogy az összes létező szakmai szervezet a legélesebben tiltakozott a felállítása ellen, éppen ezért „valójában csak stikában tudták felállítani”.

„Azóta eltelt 12 év, és a politikai változások után újra fel kell tennünk azt a kérdést, van-e helye ennek a borzalomnak itt a Szabadság téren. Az én személyes véleményem az, hogy nincs. Annak ellenére is ezt mondom, hogy valójában ez a borzasztó emlékmű létrehozta Budapest egyik legszebb másik emlékművét, az Eleven emlékmű projektet” – mondta. 

Különböző magyar állampolgárok a saját család történetüket helyezték szembe ezzel a borzasztó és hazug szoborral, amikor elmesélték azt, hogy mi történt az ő szüleikkel, nagyszüleikkel, a felmenőikkel, elmesélték a magyarországi holokauszt valódi történelmét

– közölte, majd hozzátette: „joggal merül fel a kérdés, hogyha ez a szobor nincs itt, akkor milyen kontextusra marad az Eleven Emlékműnek. És persze az is egy jogos kérdés, hogyha egy ugyanolyan random politikai szándék, ami ezt a szobrot idehozta, ezt a szobrot el is viszi, akkor nem adunk-e lehetőséget a magyar szélsőjobbnak, hogy egyfajta sérelmi politikát csináljanak a szobort eltávolításából”.

Úgy látja, éppen ezért bármi is legyen a politikai döntés, előtte egy szakmai, társadalmi vitát kell lefolytatni. Arra kérte a fővárosi intézmények, a Budapest Galériának a köztéri művészeti szakmai tanácsát, hogy indítson társadalmi párbeszédet, és alakítsa ki az álláspontját arról, hogyan lehetne jól kezelni ezt az alapvetően elrontott helyzetet. „Menjen a szobor, vagy maradjon, vagy legyen valamilyen kreatív megoldás, ami egyfajta zárójelbe teszi ezt a borzalmat” – fogalmazott. 

„Hallgassuk meg erről a különböző társadalmi és szakmai szereplők véleményét, és végül a főváros és a kormány közösen döntse el, mi legyen vele” – zárta bejegyzését Karácsony Gergely.

(Borítókép: Karácsony Gergely 2026. június 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)