Európa háború utáni növekedési modelljének három alappillére egyszerre gyengül – állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) elnöke

A kontinens korábban a bővülő világkereskedelemre, a viszonylag olcsó energiával támogatott feldolgozóiparra, valamint a stabil, szabályokon alapuló nemzetközi rendre támaszkodhatott. Ezek a feltételek azonban mára jelentősen megváltoztak.

A világkereskedelem bővülése már nem tekinthető magától értetődőnek: csak tavaly több mint 2500 új kereskedelmi korlátozást vezettek be. Kína eközben feljebb lépett az értékláncban, és ma már az euroövezet versenyelőnyét jelentő ágazatok közel 40 százalékában közvetlen versenytársnak számít. Európa korábbi energiaelőnye is eltűnt. Az energiaintenzív uniós iparágak villamosenergia-árai átlagosan több mint kétszeresen haladják meg az amerikai, és mintegy 50 százalékkal a kínai árszintet.

Ha a vállalatok kevésbé érzik biztonságban tőkéjüket, visszafogják beruházásaikat, ami a termelést és a fogyasztást is gyengíti.

Christine Lagarde szerint Európa ennek ellenére jelentős erősségekkel rendelkezik. Az EU-é a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodási hálózata, miközben világszínvonalú feldolgozóipari, kutatási és tudományos kapacitásokkal rendelkezik. A kontinens legfontosabb erőforrása a 27 tagállamot és 450 millió fogyasztót összekapcsoló egységes piac lehet. Az euroövezet gazdasági növekedését jelenleg is elsősorban a belső kereslet hajtja.

A hosszú távú fejlődéshez azonban az európai piac méretét valódi gazdasági léptékké kell alakítani. Különösen fontos ez a mesterséges intelligencia esetében. Az euroövezet vállalatai várhatóan teljes idei beruházásaik mintegy 9 százalékát fordítják MI-re, de a technológia széles körű elterjedését két jelentős akadály hátráltatja.

• Az egyik az egységes piac széttagoltsága. A vállalatok versenye még mindig nagyrészt a nemzeti határokon belül zajlik, ezért az új technológiák alkalmazására ösztönző versenynyomás nem érvényesül egész Európában. 
• A másik akadály a tőkepiacok megosztottsága. Az európai innovatív vállalkozások indulásuk idején még megfelelő finanszírozáshoz juthatnak, későbbi növekedésükhöz azonban már lényegesen kevesebb tőkét tudnak bevonni amerikai társaiknál. Részben emiatt az uniós növekvő vállalkozások mintegy 12 százaléka külföldre, elsősorban az Egyesült Államokba helyezte át működését.

Az egyik lehetséges megoldás az „EU Inc.” nevű, egységes európai társasági forma bevezetése. Ez lehetővé tenné, hogy egy vállalkozás egyetlen szabályrendszer szerint működjön az egész EU-ban. Emellett sürgető feladat az integrált európai tőkepiac megteremtése is.

Az Európai Központi Bank elnöke szerint Európa számos szükséges adottsággal már rendelkezik. Az egységes piac kiteljesítése és a tőkepiacok összekapcsolása lehetővé tenné, hogy az innovatív cégek Európában növekedjenek globális szereplővé, gyorsabban terjedjenek az új technológiák, emelkedjen a termelékenység, és a belső kereslet tartós növekedési motorrá váljon.