GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 19. 3 percnyi olvasás
Eközben az AstraZeneca fontos tüdőrákos programját éppen most állították le.
A Moderna részvényei valósággal kilőttek szerdán, miután a vállalat és a Merck bejelentette: személyre szabott, mRNS-alapú daganatterápiájuk a Keytrudával együtt sikeres lett egy harmadik fázisú melanomavizsgálatban. A nyitás előtti kereskedésben a Moderna árfolyama előbb mintegy 60 százalékkal emelkedett, később pedig egy ponton meg is duplázódott. A hír különösen erős kontrasztot ad az AstraZeneca hétfői kudarcával: a brit gyógyszergyártó éppen azért állította le egyik fontos tüdőrákos vizsgálatát, mert kísérleti készítménye várhatóan nem tudta volna felülmúlni a Keytrudára épülő standard kezelést.

A két klinikai program közvetlenül nem hasonlítható össze, mert más daganattípusról, más betegcsoportról és eltérő kezelési helyzetről van szó. Befektetői és gyógyszerfejlesztési szempontból mégis látványos a különbség: miközben az AstraZeneca egyik új immunterápiája elbukott a Keytrudával szembeni versenyben, a Moderna éppen a Merck gyógyszerére építve tudott olyan eredményt felmutatni, amelyet a vállalatok szerint korábban egyetlen mRNS-alapú daganatterápiával sem értek el harmadik fázisú vizsgálatban – írja az Investing.com.
Az INTerpath-001 vizsgálatban az intismeran autogene nevű kísérleti kezelést kombinálták a Merck Keytruda nevű immunterápiájával. A programba 1137 olyan beteget vontak be, akiknél IIB–IV. stádiumú bőrmelanomát műtéttel teljesen eltávolítottak, és korábban nem kaptak szisztémás daganatellenes kezelést. A betegeket kétharmad-egyharmad arányban osztották a kombinált kezelésre, illetve a kizárólag Keytrudát kapó csoportra.
A vizsgálat elérte elsődleges célját:
a kombináció statisztikailag szignifikáns és a vállalatok szerint klinikailag is jelentős javulást mutatott abban, mennyi ideig maradtak a betegek daganatkiújulás nélkül.
A távoli áttétek megjelenéséig eltelt időt vizsgáló fontos másodlagos végpontnál szintén kedvezőbb eredmény született a Keytruda önmagában történő alkalmazásához képest. Új biztonsági kockázatot nem azonosítottak.
A mostani eredmény jelentőségét az adja, hogy a vállalatok szerint ez az első pozitív harmadik fázisú vizsgálat egy személyre szabott neoantigén-terápiával, és egyben az első sikeres harmadik fázisú mRNS-alapú daganatterápiás program. Ez még nem jelent gyógyszerengedélyt, de a technológia most először jutott el odáig, hogy nagy betegszámú, késői klinikai vizsgálatban is igazolja hatását.
A hét elején egészen más hírt kellett közölnie az AstraZenecának. A vállalat leállította az eVOLVE-Lung02 harmadik fázisú vizsgálatát, amelyben a volrustomig nevű kísérleti immunterápiát kemoterápiával kombinálva próbálták felülmúlni a Keytruda és kemoterápia jelenlegi standard kombinációját bizonyos áttétes, nem kissejtes tüdőrákos betegeknél.
A független adatellenőrző bizottság az időközi adatok alapján arra jutott, hogy a volrustomig kombináció várhatóan sem a progressziómentes túlélés, sem a teljes túlélés tekintetében nem fogja teljesíteni a vizsgálat elsődleges céljait. Az AstraZeneca ezért nem várta meg a program végét. Új biztonsági problémát ebben a vizsgálatban sem azonosítottak, vagyis a leállítás oka nem mellékhatás, hanem az elégtelennek látszó hatásosság volt.
A párhuzam azért érdekes, mert mindkét fejlesztés középpontjában ugyanaz a gyógyszer áll, de teljesen eltérő szerepben.
A két program összevetése azt mutatja meg, mennyire más eredményre vezethet két különböző gyógyszerfejlesztési stratégia még akkor is, ha mindkettő ugyanahhoz a meghatározó immunterápiához viszonyítja magát.
A tőzsdei reakció arra utal, hogy a befektetők nem egyszerűen egy újabb pozitív klinikai eredményként értékelték a bejelentést. A Moderna árfolyama a nyitás előtti kereskedésben előbb több mint 50–60 százalékkal emelkedett, majd egy ponton kétszeresére ugrott, míg a Merck részvényei is jelentősen drágultak.
A Moderna számára a melanoma-program azért különösen fontos, mert azt bizonyíthatja, hogy a koronavírus-járvány idején ismertté vált mRNS-platform nemcsak fertőző betegségek elleni vakcinákban használható üzletileg jelentős technológiaként. A Merckkel közösen már kilenc második és harmadik fázisú vizsgálatban tesztelik az intismerant különböző daganatokban, köztük nem kissejtes tüdőrákban, hólyagrákban és vesesejtes karcinómában.