GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 19. 2 percnyi olvasás
Egyre több beruházás és egyre nagyobb állami finanszírozási igény találkozik változatlan vagy csökkenő megtakarításokkal.
A fejlett világ országai egyre több pénzt kérnek a piacoktól, miközben az MI-őrület beruházási hulláma és a részvénypiaci kibocsátások is elszívják a megtakarításokat. Zsiday Viktor szerint a következő recesszió egyik fő kiváltó oka éppen ez lehet: a kötvények reálhozamai addig emelkedhetnek, amíg a magas kamatok már fájdalmasan vissza nem fogják a beruházásokat és a költségvetési költekezést.
Elfogyhat a pénz a világban – legalábbis abból a szempontból, hogy egyre több helyre kellene ugyanazokat a megtakarításokat elosztani. Zsiday Viktor befektető elemzése szerint ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy sokéves csúcsra emelkedtek a fejlett piaci kötvényhozamok.
A probléma nem egyszerűen az infláció, hanem az, hogy a megtakarítások és a beruházási igények egyensúlya felborult.
A fejlett országokban szinte mindenhol magas az államháztartási hiány, vagyis az államoknak folyamatosan szükségük van a befektetők pénzére. Közben megjelent egy új, óriási tőkeigény is: a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási boom. A technológiai óriások adatközpontokra, számítási kapacitásra és infrastruktúrára költenek, miközben a részvénypiacon egymást érik a nagy kibocsátások. Mindez ugyanazért a megtakarítási poolért versenyez.
Közben a kínai és más ázsiai megtakarítások már nem ugyanúgy segítik a fejlett világ finanszírozását, mint korábban. Az ázsiai jegybankok csökkentik amerikai állampapír-kitettségüket, így kisebb szerepet vállalnak az amerikai államadósság felszívásában. Zsiday értelmezése szerint a korábban bőséges globális megtakarítási háttér ezért egyre kevésbé képes ellensúlyozni az állami hiányokat és az új beruházási igényeket.
Befektetés: mindent megtesznek a magasabb hozamért a magyarok – eddig busásan kifizetődött a kockázatvállalás
Újabb csúcsra ért a hazai befektetési alapok vagyona júliusban, átlépve a 22 ezermilliárd forintot. Továbbra is a kockázatosabb befektetéseket keresik az ügyfelek: az abszolút hozamú alapok múlt hónapban is taroltak, nagyot ugrott a részvényalapok vagyona is. A kötvényalapok újra visszakapaszkodtak a 6000 milliárd forintos eszközérték fölé.
Ez közgazdasági szempontból nem meglepő: ha a tervezett beruházásokhoz nem áll rendelkezésre elegendő megtakarítás, akkor emelkedniük kell a reálhozamoknak. A magasabb hozam ugyanis két irányból teremthet új egyensúlyt: ösztönözheti a megtakarításokat, illetve visszafoghatja a beruházásokat és az állami költekezést.
Csakhogy most egyik oldalon sem látszik gyors korrekció. A részvénypiacok emelkedése miatt a háztartások vagyonosabbnak érzik magukat, ami csökkentheti a megtakarítási hajlandóságot. Az MI-beruházások pedig egyelőre nem elsősorban a hitelkamatoktól függenek, hanem a technológiai verseny és a részvényesi elvárások hajtják őket. Emiatt a magasabb kötvényhozam önmagában még nem feltétlenül állítja le a beruházási boomot.
A folyamatnak ezért fájdalmasabb ponton kell véget érnie. A reálhozamok addig emelkedhetnek, amíg a magas finanszírozási költség már a részvénypiacot, az MI-beruházásokat vagy az állami költségvetéseket is megtöri. Ha ez bekövetkezik, a korrekció könnyen recesszióvá válhat.
Zsiday szerint éppen ezért a következő recesszió egyik lehetséges motorja nem egy hirtelen inflációs sokk vagy egy klasszikus bankválság lehet, hanem a megtakarításokért folyó globális verseny. Ha a pénz iránti igény tovább nő, miközben a megtakarítások nem követik, a kötvénypiac kényszerítheti ki az egyensúlyt – egyre magasabb reálhozamokon keresztül.
Államkötvényeket adna el Magyarország, az előjelek borzalmasak, de az ÁKK-nak lehet egy csodafegyvere
Megcsappant a feltörekvő piaci, köztük a magyar kötvények iránti kereslet az előző héten. A globális kötvényhozamok emelkedése is kedvezőtlen előjel a hazai államadósségkezelő holnapi állampapír aukciója előtt.
Napi