GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 19. 4 percnyi olvasás
A kialakult helyzet újabb gazdaságbezárási hullámot indíthat el.
A magyar sertéstartók már az afrikai sertéspestis megjelenése előtt is súlyos árpiaci válsággal küzdöttek. Az újabb járványkitörések azonban nemcsak közvetlen veszteségekkel járnak: tovább szűkíthetik a sertés exportlehetőségét, növelhetik a járványvédelmi költségeket, és felgyorsíthatják a kisebb gazdaságok eltűnését.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerdán számolt be arról, hogy újabb magyarországi házisertés-állományban jelent meg az afrikai sertéspestis. A hivatal egy 27 sertést tartó kölkedi gazdaságban erősítette meg a vírus jelenlétét. Az állomány felszámolása megkezdődött, a telep pedig hatósági korlátozás alá került.
A Nébih közlése szerint a térség vaddisznóállományában jelentős a vírus jelenléte.
A kölkedi eset már nem tekinthető elszigetelt kitörésnek. Augusztus 12-én egy 34 sertést tartó drávafoki, illetve egy 19 mangalicából álló okorági gazdaságban igazolták a fertőzést. Néhány nappal korábban egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 állatot tartó telepen jelent meg a vírus.
A járvány első hazai házisertéses gócát június elején azonosították a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállajon. Ott egy körülbelül háromezer sertést tartó gazdaság teljes állományát felszámolták. Bár a környéken megvizsgált mintegy 700 minta negatív lett, és júliusban enyhíteni lehetett a korlátozásokat, az augusztusi esetek azt mutatják, hogy a veszély nem múlt el, hanem új térségekben jelent meg.
Az újabb kitörések rendkívül rossz pillanatban érték az ágazatot. Az AKI adatai szerint a hazai termelésű vágósertés ára júniusban kilogrammonként 522 forint volt hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 37,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Július elején is csak 518 forint körül alakult az ár, miközben egy évvel korábban még 828 forintot kaptak a termelők.
Árak alakulása 2026-ban:
Az áresés nem kizárólag magyar jelenség. Az uniós E kategóriás vágósertés ára júniusban kilogrammonként 1,57 euróra süllyedt, éves összevetésben 26 százalékkal. A magyar piac számára meghatározó német jegyzés július elején 1,40 euró volt, Hollandiában és Dániában pedig ennél is alacsonyabb árak alakultak ki.
A Világgazdaság korábbi elemzése szerint a takarmányok olcsóbbodása sem képes ellensúlyozni ezt a zuhanást. Egyes hízósertéstápok ára 7,5–11,9 százalékkal mérséklődött, miközben az állatokért fizetett összeg csaknem 37 százalékkal esett. Ráadásul az energia, a munkaerő, a finanszírozás és az állategészségügyi védekezés költsége továbbra is magas.
A külkereskedelmi adatok is a magyar sertéspiac gyengülését mutatják. Magyarország 2026 első öt hónapjában 63,8 ezer tonna sertéshúst exportált, 5,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kivitel értéke azonban 15,6 százalékkal, 55,8 milliárd forintra csökkent. Vagyis a vállalkozások nagyobb mennyiséget értékesítettek külföldön, de lényegesen alacsonyabb egységáron.
Ebben a helyzetben különösen veszélyes a sertéspestis. Az unión belül az úgynevezett regionalizáció elve alapján elvileg csak a fertőzött térségeket érintik a korlátozások. A harmadik országok azonban ennél szigorúbbak lehetnek, és akár az egész Magyarországról származó élő sertésre vagy sertéshúsra tilalmat rendelhetnek el.
Ha az exportpiacokra szánt hús az uniós belső piacon marad, tovább növeli a már most is bőséges kínálatot. Ez újabb alkupozíciót adhat a vágóhidaknak, miközben a termelők áremelési lehetősége gyakorlatilag megszűnik. A járvány első megjelenésekor a Világgazdaság már arra figyelmeztetett, hogy egyetlen új gócpont is exportkorlátozást és további árzuhanást okozhat.
A közvetlen veszteséget az érintett állományok leölése, az ártalmatlanítás és a fertőtlenítés jelenti. Ennél azonban jóval nagyobb lehet a közvetett kár: a telepek hosszabb időre kiesnek a termelésből, az újratelepítés költséges, miközben minden gazdaságnak szigorítania kell a biológiai biztonsági rendszert.
A Nébih szerint a gabonaalapú takarmányokat legalább 30, a szalmát 90 napig elkülönítve kell tárolni, mielőtt felhasználják. Meg kell akadályozni, hogy a telepre vaddisznóval érintkező jármű, eszköz, takarmány vagy ember vigye be a vírust. A zárt tartás, a fertőtlenítés és a belépés ellenőrzése immár nem ajánlás, hanem a fennmaradás feltétele.
Ezeket a beruházásokat a nagyobb, korszerű telepek könnyebben finanszírozhatják. A néhány tucat vagy néhány száz állatot tartó gazdaságok számára viszont az alacsony sertésár mellett a járványvédelem többletköltsége már elviselhetetlen lehet. A KSH szerint 2025 végén 20 ezren tartottak sertést Magyarországon, 9,1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Miközben az állomány 2,9 millió darabra nőtt, azállattartók számának csökkenése a termelés további koncentrációját jelezte.
Rövid távon érdemi árfordulat csak akkor várható, ha mérséklődik az európai túlkínálat, élénkül az export, vagy csökken a vágásra kerülő állatok száma. A sertéspestis azonban éppen az ellenkező irányba hat: bizonytalanná teszi a külpiaci értékesítést, ami miatt újabb nagyobb hústételek ragadhatnak a belső piacra. Hosszabb távon azonban a gazdaságok bezárása és az állomány leépülése növelheti az importfüggőséget, és később hirtelen áremelkedést is okozhat.
A magyar sertéságazat számára ezért most nem pusztán egy újabb járvány felszámolása a tét. Az a kérdés, sikerül-e megakadályozni, hogy az árpiaci válság, az exportveszteség és a sertéspestis együtt tartós állománycsökkenést és újabb gazdaságbezárási hullámot indítson el.
A lengyel hatóságok támogatást kívánnak nyújtani a helyi sertéstenyésztőknek. Ezt nemrégiben Stefan Krajewski mezőgazdasági miniszter jelentette ki. Megjegyezte, hogy Lengyelország tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a közös agrárpolitika (KAP) keretében nyújtandó pénzügyi támogatásról.
A miniszter elmondta, hogy várhatóan körülbelül 115 millió eurót különítenek el. Ezenkívül a sertéstenyésztőknek külön támogatást nyújtanak. Krajewski megjegyezte, hogy egy tenyészkoca vásárlására körülbelül 115 eurós támogatást, míg az első fialásért körülbelül 346 eurós bónuszt biztosítanak.
Napi