GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 19. 2 percnyi olvasás
Az Ibar folyó elterelésével fenyegetőzik a szerb elnök, ami közvetlenül érintené a koszovói vízellátást biztosító rendszert.
Aleksandar Vucic szerb elnök az Ibar folyó folyásának megváltoztatását helyezte kilátásba válaszul a koszovói szerb közösséget érintő pristinai intézkedésekre. A szerb elnök már mérnököket és építési szakembereket is bevonna a lehetőség vizsgálatába, szakértők szerint azonban a több évtizedes, óriási beruházást igénylő elképzelés inkább politikai üzenet, mint reális projekt.
Aleksandar Vucic szerint ha Belgrad valóban megváltoztatná a folyó útját, akkor „majd meglátjuk, mit tesznek és hogyan viselkednek az albánok”.
A kijelentés azért különösen érzékeny, mert az Ibar a Koszovó vízellátásában stratégiai szerepet játszó Ibar-Lepenac vízrendszer egyik fontos eleme.
A folyó Montenegróból ered, Szerbián keresztül érkezik a Gazivode-víztározóhoz, majd Koszovón át ismét Szerbiában folytatja útját.
A Gazivode-tó és az Ibar-Lepenac rendszer kulcsfontosságú a vízellátás, a mezőgazdaság és az energiatermelés szempontjából. A tó az Ibar vizéből töltődik, és az innen származó víz több százezer koszovói ember, az ipar, az öntözés és az energiatermelés számára is fontos.
Nem véletlen, hogy Pristina tiltakozott a felvetés ellen. A koszovói vezetés szerint a határokon átnyúló vízfolyások egyoldalú megváltoztatása komoly vízellátási, energetikai és környezeti következményekkel járhat. Az Európai Bizottság szintén jelezte, hogy az ilyen kijelentések nem segítik a szerb-koszovói kapcsolatok rendezését.
A terv azonban messze nem olyan egyszerű, mint ahogy egy politikai nyilatkozatból tűnhet. A Deutsche Welle-nek nyilatkozó Jovan Despotovic nyugalmazott hidraulikai mérnök és hidrológus szerint az Ibar elterelése olyan léptékű vállalkozás lenne, amelyhez dombokat és hegyeket kellene elhordani, valamint kiterjedt földmunkákra, alagutakra és gátakra lenne szükség. Szerinte rövid idő alatt megvalósítani gyakorlatilag lehetetlen, ráadásul nemzetközi engedélyekre is szükség lenne.
A gondolat egyébként nem új: már az 1980-as évek közepén felmerült az Ibar folyásának megváltoztatása. Vucic maga is utalt arra, hogy az elképzelés évtizedek óta létezik, de korábban ellenezte, hogy a természetet politikai célokra használják.
Most azonban már szakértői munkacsoport felállítását is kezdeményezte. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a gigantikus beruházás valóban megvalósul, de azt igen, hogy a szerb elnök nem egyszeri elszólásként kezeli a kérdést.
A kritikusok szerint a terv elsősorban politikai üzenet: azt hivatott demonstrálni, hogy Belgrad kész keményen fellépni Pristinával szemben.
A gyakorlatban azonban az Ibar elterelése nemcsak az albánokat, hanem a Koszovóban élő szerbeket és a teljes térség vízgazdálkodását is érintené.
Így Vucic fenyegetése egyelőre inkább tűnik erődemonstrációnak, mint megvalósítható vízügyi projektnek. A gond az, hogy egy ilyen kijelentés akkor is tovább növelheti a feszültséget, ha végül soha egyetlen métert sem ásnak ki az Ibar új medrének.
Hajmeresztő bejelentést tett Vucic: Szerbia megváltoztatja az egyik folyó irányát, egyből kiverte a biztosítékot a Balkánon – „Ez a mi belügyünk”
Komoly politikai vita robbant ki az Ibar folyó tervezett átalakítása miatt, miután Aleksandar Vucic jelezte, hogy Szerbia megvizsgálja a folyó egy szakaszának áthelyezését. Az Ibar folyó ügye Pristinában és Albániában is heves reakciókat váltott ki, az albán fél pedig Brüsszelhez fordult. Vucic erre azt mondta: nem érti, mi köze Albániának az ügyhöz, mert szerinte ez Szerbia belügye.
Napi