GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 19. 2 percnyi olvasás
A Mohu igazgatósági elnöke emellett olyan tulajdonosi kapcsolatokat is említett a kétpói lerakónál, amelyek szerinte összeférhetetlenségi kérdéseket vethetnek fel.
A Mohu szerint a Szolnokon kialakult szemétszállítási problémákat nem az indokolja, hogy a kétpói lerakóról Ceglédre kell irányítani a hulladékot. Bacsa György, a társaság igazgatóságának elnöke videóban reagált az elmúlt napokban megjelent információkra, és azt mondta: a változás tavaly december óta ismert volt valamennyi érintett előtt, az új lerakó pedig mindössze öt kilométerrel van távolabb Szolnoktól, miközben a Mohu szerint mintegy 20 százalékkal olcsóbban működik. A vállalat ezért az NHSZ Szolnok Zrt.-től vár választ arra, miért alakultak ki fennakadások.

Bacsa szerint tisztázni kell a szolnoki hulladékgazdálkodással kapcsolatban megjelent „téves információkat”. Azt közölte, hogy már decemberben ismert volt: a lomtalanításból származó hulladékot az idei évtől nem a kétpói, hanem a ceglédi lerakóba viszik. A döntés fő okaként a költségeket nevezte meg.
Szerinte a ceglédi lerakó igénybevételének költsége körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb a kétpóinál. Hozzátette, hogy a két létesítmény Szolnoktól mért távolságában sincs jelentős különbség: Cegléd a Mohu számítása szerint mindössze öt kilométerrel van messzebb, és a lerakó a 4-es főúton is megközelíthető.
A Mohu ebből kiindulva nem tartja indokoltnak, hogy a lerakóváltás önmagában fennakadásokat okozzon a hulladék elszállításában.
A Mohu igazgatósági elnöke szerint a gyűjtés, a szállítás és az átrakás feladata az NHSZ Szolnok Zrt.-hez tartozik, amely a szolnoki önkormányzat többségi tulajdonában van, és regionális közreműködőként vesz részt a hulladékgazdálkodási rendszerben. Bacsa azt állította, hogy az NHSZ Szolnoknak fél éve volt felkészülni az új rendszerre.
A Mohu vezetője szerint ebben az időszakban a társaság nem jelzett problémát, nem tett észrevételt, és változtatási javaslatot sem fogalmazott meg a tervezett működéssel kapcsolatban. A Mohu álláspontja tehát az, hogy a ceglédi lerakóra való átállás nem váratlanul érte a szolgáltatásban részt vevő szolnoki társaságot.
Bacsa ennél tovább is ment. Azt mondta, hogy időközben több átalakulás történt az önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok között, illetve állítása szerint az érintett cégek ügyvezetői kisebbségi tulajdont szereztek a kétpói lerakóban. A Mohu igazgatósági elnöke szerint ez „összeférhetetlenségi kérdéseket” is felvet.
A társaság számára elfogadhatatlan, hogy tulajdonosi viták közben sérüljenek a közszolgáltatási feladatok
– mondta Bacsa. Arra kérte az érintetteket, hogy tegyék félre egyéni érdekeiket, és jelezte: azonnali egyeztetést kezdeményez a helyzet kivizsgálására és rendezésére.
A Mohu tehát nem a korábbi döntés azonnali visszavonását ígéri, hanem tárgyalást akar az érintettekkel annak tisztázására, hogy mi okozza ténylegesen a szolnoki fennakadásokat. Bacsa szerint a vállalat minden „tisztességes piaci szereplővel” partneri viszonyra törekszik a hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodás érdekében. Egyben azt is jelezte, hogy a Mohu szerint az ilyen vitákat elsősorban nem a nyilvánosság előtt, hanem a tárgyalóasztalnál kell rendezni.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter élesen bírálta a Mohut a szolnoki hulladékszállítási problémák miatt, és azonnali intézkedést követelt a társaságtól. A tárcavezető szerint napok óta fennakadások vannak a városban, a minisztériumhoz pedig számos ingerült bejelentés és lakossági panasz érkezett. Gajdos azt írta: „A Mohu nem vette észre, hogy rendszerváltás történt áprilisban az országban”, és úgy fogalmazott, hogy szerinte a cégnél az üzleti profit felülírja a lakosság jogos igényeit.
A miniszter ugyan nem részletezte, pontosan mely Mohu-döntést tartja a fennakadások közvetlen okának, de egyértelműen a társaság felelősségét hangsúlyozta. Közlése szerint hivatalos levélben is felszólította a Mohut, hogy vizsgálja felül a helyzetet, korrigálja a szerinte hibás döntést, és tegye meg azonnal a szükséges lépéseket.