GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 19. 3 percnyi olvasás
A teljes flotta megfelelő elhelyezéséhez és üzemszerű alkalmazásához szükséges infrastruktúra még évekre van a befejezéstől.
Ukrajna szempontjából egyre kellemetlenebb, hogy 24 használt dán F–16-os vadászgép nem hozzájuk, hanem végül Argentínába kerül. Buenos Aires ugyanis már több mint két éve megvásárolta a repülőgépeket, az állandó bázisuk azonban még mindig nincs kész, és a jelenlegi ütemezés szerint csak 2028 végére vagy 2029 elejére válhat teljesen alkalmassá a flotta fogadására. Az is előfordulhat, hogy Argentína már 2027 végére megkapja mind a 24 F–16-ost, miközben azok megfelelő elhelyezésére és teljes körű üzemeltetésére még nem lesz kész az infrastruktúra.
A Defense Express ukrán katonai szaklap szerint ezek a gépek akár Ukrajnába is kerülhettek volna. A lap ennél erősebben is fogalmaz: állítása szerint az argentin üzlet mögött amerikai külpolitikai szempontok álltak,
Washingtonnak az is fontos volt, hogy Buenos Aires ne kínai JF–17-es vadászgépeket válasszon.
Dánia ugyanebben az időszakban F–16-osokat ígért Ukrajnának is, miközben a 24 gépes argentin üzletet 2024 áprilisában kötötték meg. A történet ezért Kijevből nézve különösen rosszul fest: olyan vadászgépek kerültek a világ másik felére, amelyek potenciálisan az ukrán légierőt is erősíthették volna, miközben Argentína évekkel a vásárlás után sem rendelkezik a teljes flotta megfelelő fogadásához szükséges bázissal.
Argentína 2024 áprilisában állapodott meg Dániával 24 használt F–16-os megvásárlásáról. Az üzlet teljes értékét akkor mintegy 300 millió dollárra tették, ami a jelenlegi árfolyamon hozzávetőleg 94 milliárd forint. A megállapodáshoz négy repülőszimulátor, nyolc hajtómű és ötévnyi alkatrészellátás is kapcsolódott.
Az első hat harci gép 2025 decemberében érkezett meg Argentínába, és jelenleg Río Cuartóban állomásozik. Ez azonban nem a flotta végleges bázisa, hanem az argentin légierő egyik fontos karbantartási és műszaki központja. Az F–16-osok állandó helye a Buenos Aires tartományban található Tandilban, a 6. légidandár bázisán lenne.
A probléma az, hogy Tandil légibázis még messze nincs kész.
Az eredeti elképzelések szerint a szükséges infrastruktúrát már 2025 végére ki kellett volna alakítani. Ehhez képest az argentin légierő jelenlegi becslése szerint a munkálatok további két-két és fél évet vehetnek igénybe. Az építkezés új futópályát, hangárokat, műszaki és karbantartási területeket, elektromos rendszerfejlesztést, kibővített repülőgép-állóhelyeket, valamint raktárak és lőszertárolók felújítását is magában foglalja. Ha ez a menetrend tartható, a tandili bázis érdemben csak 2028 vége és 2029 eleje körül lehet készen.
A helyzetet tovább élezi, hogy maguknak a repülőgépeknek a szállítása felgyorsulhat. Az első hat gép már Argentínában van, a második, ugyancsak hat repülőgépből álló csoport eredetileg 2026 végére volt várható. Az argentin légierő azonban már azzal számol, hogy ez a szállítmány szeptember második felében megérkezhet. A Defense Express szerint megfelelő ütemezés mellett akár a teljes, 24 gépes flotta 2027 végére Argentínába kerülhet.
Ez legalább egyéves különbséget jelenthet a gépek megérkezése és a végleges infrastruktúra elkészülte között.
A Río Cuarto-i létesítmény átmenetileg alkalmas a repülőgépek elhelyezésére, karbantartására és a személyzet képzésére, de nem arra tervezték, hogy hosszú távon egy teljes, 24 gépes F–16-os harci flottának adjon otthont. A La Nación szerint maga az argentin program is több nyitott kérdéssel küzd, köztük azzal, hogy a 24 repülőgépből egyszerre valójában mennyi lesz bevethető, illetve milyen költséggel lehet majd fenntartani őket.
A 2024-es argentin üzlet azért érdekes ukrán szemszögből, mert Dánia saját F–16-os flottáját éppen az F–35-ösök rendszeresítésével párhuzamosan vonta ki. A felszabaduló repülőgépek egy része Ukrajnába, másik része Argentínába került. Az Associated Press már az argentin szerződés megkötésekor arról írt, hogy Koppenhága a megmaradó F–16-osok közül bizonyos mennyiséget Ukrajnának ígért.
A Defense Express szerint azonban az Argentínának eladott 24 gép is reális lehetőség lehetett volna Kijev számára. A lap úgy fogalmaz, hogy ezek a vadászgépek „akár Ukrajnába is repülhettek volna”, végül azonban más geopolitikai megfontolások érvényesültek.
Az argentin beszerzés pénzügyi szerkezete is figyelemre méltó. A Defense Express szerint Buenos Aires nagyjából 13 millió dollárt fizetett egy-egy használt dán F–16-osért, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 4,1 milliárd forint gépenként. Az argentin fél a közölt információk szerint az öt tervezett részletből eddig hármat fizetett ki, összesen 180 millió dollárt, mintegy 56,4 milliárd forintot.
A repülőgépek önmagukban azonban csak a költségek egyik részét jelentik. Az Egyesült Államok a gépekhez kapcsolódó fegyverzetre, alkatrészekre és egyéb támogatásra akár 941 millió dolláros, jelenlegi árfolyamon mintegy 295 milliárd forintos csomagot hagyott jóvá.
Vagyis a teljes F–16-program költsége messze meghaladhatja a Dániának a repülőgépekért fizetett összeget.
Ukrajna számára azonban más az időtáv. Az argentin programból az rajzolódik ki, hogy 24, még hosszú ideig használható nyugati vadászgép került egy olyan légierőhöz, amely várhatóan csak évekkel később tudja teljes infrastruktúrával üzemeltetni őket. Ha a Defense Express állítása helytálló, és valóban létezett olyan forgatókönyv, amelyben ezek a gépek Ukrajnába kerülhettek volna, akkor a mostani argentin infrastrukturális csúszás Kijev számára különösen fájó elveszített lehetőséggé teszi a 2024-es döntést.
Napi