Sorozatunk, az Időutazás a magyar múltba nem titkolt célja, hogy a régi képeslapok által valódi utazásra csábítsa a honismeret szerelmeseit. Megannyi mesés Kárpát-medencei helyszínen jártunk már e csodával határos módon megőrzött ritka múltdarabkák segítségével akkor, amikor még csak a Magyar Nemzet internetes portálján jelentek meg ezek a történelmi írások, és némi szünet után, amikor a Lugas rovatban éledt újjá a sorozat immár nyomtatott formában is. E képes levelezőlapokon persze több esetben olyan helyszínek szerepelnek, amelyek már messze nem úgy festenek a jelenben, mint hajdanán, sőt némelyiket szabályosan ledózerolták a Trianon utáni évtizedek, de akadnak olyan papírra vitt fotográfiák is, amelyeket szerencsés módon olyan szögből fényképeztek, hogy ma is újra lehetne fotografálni őket szinte „torzulásmentesen”, Trianon-mentesen.

Az itt látható, igen szépen színezett kolozsvári lap is ilyen. A helybéli „Bernát papiros áruház” kiadásában megjelent lapot 114 év távlatából valójában ma is újra lehetne fotózni. Persze lennének zavaró tényezők, de Közép-Európa s talán az egész öreg kontinens legszebb lovasszobor-kompozíciója, a Mátyás király szoborcsoport a sok viszontagság ellenére ma is áll. A fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és a veje, Kinizsi Pál, jobbról pedig Szapolyai István és Báthory István, persze ma már inkább kérlelően tekintenek fel urukra, hogy ugrasson le paripájával és tegyen rendet első körben Erdélyországban. Vizsgálja meg a határkérdést, igazgassa meg a helységnévtáblákat, aztán kergesse meg mindazokat a bitangokat – legyenek azok bármilyen nemzet tagjai –, akik csúfot űztek eddig Erdélyben mindazzal, ami szent és ami magyar.