Az új rendelet alapján az állami többségi befolyás alatt álló cégeket működésük és méretük összetettsége alapján alacsony, közepes vagy magas komplexitású kategóriákba osztják. A besorolást évente felülvizsgálják a vállalatok pénzügyi mutatói, mérete és piaci helyzete alapján. A kategóriák közvetlenül befolyásolják a testületek méretét,

a legmagasabb besorolású vállalatoknál így az igazgatóság legfeljebb öt, a felügyelőbizottság pedig hat főből állhat.

A közepes és alacsony komplexitású cégeknél mindkét testület létszáma legfeljebb három főre korlátozódik.

A testületi tagok és elnökök díjazását a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) kötik. A magas komplexitású cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági elnökei legfeljebb a mindenkori minimálbér háromszorosát kaphatják meg havonta, míg a közepeseknél a kétszeresét, az alacsonyaknál pedig az egyszeresét. Az elnökök díjazása a közepes komplexitású szervezeteknél legfeljebb a minimálbér kétszerese, alacsony kategóriába sorolt cégeknél pedig egyszerese lehet.

Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok juttatása kategóriától függően a magas kategóriájú cégeknél a minimálbér kétszerese, közepes kategóiában másfélszerese az alacsony komplexitás esetén pedig 75 százaléka lehet.

A szabályozás egyértelműsíti azt is, hogy

az állami vállalatoknál testületi tagságot vállaló politikai felsővezetők ezért a munkáért egyáltalán nem kaphatnak díjazást, a szakmai felsővezetők pedig az amúgy járó tiszteletdíj felére jogosultak.

A vállalatok vezető állású munkavállalóinak alapbérét a Központi Statisztikai Hivatal által mért, előző évi átlagbérhez igazítják. A magas kategóriába tartozó cégeknél a bruttó havi bér nem haladhatja meg az átlagbér 4,94-szeresét, közepes besorolásnál a 4,53-szorosát, az alacsonynál pedig a 4,12-szeresét.

A vezetőknek adható prémium maximális mértékét az éves alapbér 20 százalékában maximalizálták. Külön kitétel, hogy

amennyiben egy cég veszteséges, a prémium kifizetése előtt a tulajdonosi joggyakorlónak tájékoztatnia kell a kormányt.

A bérezési és prémiumkorlátoktól, valamint az inflációt meghaladó tervezett béremelésektől csak egyedi, indokolt esetben, miniszteri előterjesztés utáni külön kormányzati döntéssel lehet eltérni.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.