Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált Baka Andrásnak Magyarország új köztársasági elnökének hivatalba lépéséhez, hangsúlyozva a két ország régóta fennálló barátságát. Az üzenet azonban egy érzékeny pillanatban érkezik a magyar-kínai kapcsolatok szempontjából: Orbán Viktor éveinek rendkívül szoros politikai és gazdasági együttműködése után az új magyar kormány még mindig meghatározza, hogy ebből a kapcsolatból mennyit kíván megőrizni.

Hszi szerdai üzenetében megjegyezte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, és kiemelte Budapest és Peking 77 éves diplomáciai kapcsolatát.

A Xinhua értesülései szerint a kínai elnök azt mondta, hogy a két ország „kölcsönös tiszteleten, egyenlőségen, kölcsönös előnyökön és mindenki számára előnyös együttműködésen” alapuló kapcsolatokat tartott fenn. Xi hozzátette, kész együttműködni Bakával a politikai bizalom és a gyakorlati együttműködés elmélyítésében, valamint az országok „minden időjárási körülmények között átfogó stratégiai partnerségének az új korszakban” előmozdításában.

A megfogalmazás azért jelentős, mert az emelt szintű partnerségről Xi 2024 májusi budapesti állami látogatásán állapodtak meg, amikor Kína és Orbán Viktor kormánya közötti kapcsolatok vitathatatlanul szorosabbak voltak, mint bármikor korábban. A szokatlanul magas szintű diplomáciai megjelölés Magyarországot Peking legközelebbi politikai partnerei közé sorolta Európában.

A magyar-kínai kapcsolatok Orbán gazdasági stratégiájának sarokkövévé váltak

Orbán kormánya alatt Magyarország szándékosan Kína egyik legkedvesebb befektetési célpontjaként pozícionálta magát az Európai Unión belül. Míg több uniós kormány egyre óvatosabbá vált a Pekingtől való gazdasági függésben, addig Budapest az Orbán által gazdasági összekapcsolhatóságnak és semlegességnek nevezett megoldásra törekedett.

A Reuters szerint 2024 végére a kínai vállalatok mintegy 9 milliárd eurós befektetést ígértek Magyarországon.

A legnagyobb projektek Magyarországot az elektromos jármű- és akkumulátoripar fontos európai központjává alakították. A kínai akkumulátor-óriás, a CATL 7,3 milliárd eurós gyárat jelentett be Debrecenben, a BYD pedig Szegedet választotta első európai személygépkocsi-gyártó üzemének, a beruházás várhatóan eléri a 4 milliárd eurót.

Orbán kormánya stratégiai kínai projekteket is támogatott állami pénzzel és infrastruktúrával. A BYD 2025-ben meghirdetett európai központja, valamint budapesti kutatás-fejlesztési központja 20 milliárd forint – a magyar jegybank jelenlegi árfolyamán mintegy 55 millió eurós – magyar állami támogatást ígért.

Ezt a szoros gazdasági kapcsolatot hasonlóan meleg politikai kötelékek kísérték. Magyarország ismételten ellenezte a kínai kereskedelem keményebb uniós megközelítését, és kifogásolta a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat, és a Pekinggel való együttműködést a gazdasági blokképítés alternatívájaként mutatta be.

Olvassa el itt Magyarország hírek kínai nyelven – Kattintson ide a magyar hírek kínai változatának elolvasásához

Az új magyar kormány még nem szakított Pekinggel

A budapesti kormányváltás tehát nyilvánvaló kérdést vetett fel: mi lesz ezzel a stratégiával Orbán nélkül?

Magyar Péter miniszterelnök kormánya egyelőre nem utalt arra, hogy ki akarná űzni a kínai befektetőket Magyarországról. A korai nyilatkozatok ehelyett egy óvatosabb modellre mutattak rá: kereskedelmileg előnyös kapcsolatokat kell fenntartani Kínával, miközben a magyar politikát közelebb hozzák a közös uniós szabályokhoz és álláspontokhoz. Az Euronews az áprilisi választás után arról számolt be, hogy Magyar nem tervezi a kereskedelmi kapcsolatok alapvető megfordítását Pekinggel.

Mindazonáltal egy közelmúltbeli fejlemény bonyolította a kapcsolatot.

Péter Szijjártó’s move to BYD puts the old model under scrutiny

Szijjártó Péter volt külügyminiszter, Orbán Kína-politikájának egyik fő megalkotója júliusban mondott le parlamenti mandátumáról, és nemzetközi ügyvezetői posztot fogadott el a BYD-nél, külkapcsolatokért és új üzleti területek fejlesztéséért. Részletek: Szijjártó volt FM kilép a parlamentből, hogy csatlakozzon a kínai BYD EV-óriáshoz

A lépés azonnal összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, mert Szijjártó külügyminiszterként személyesen is nagy szerepet játszott abban, hogy a BYD Magyarországra csábítsa. Részt vett a cég magyarországi beruházásairól folytatott tárgyalásokon, és bejelentette a projektek állami támogatását.

Az új kormány ezt követően elindította a BYD-megállapodások felülvizsgálatát. Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, a hatóságok megvizsgálják a beruházáshoz kapcsolódó támogatásokat, adókedvezményeket, engedélyeket, infrastrukturális kötelezettségvállalásokat és egyéb döntéseket. Az Associated Press arról számolt be, hogy sem a BYD, sem Szijjártó nem reagált az összeférhetetlenséggel kapcsolatos vádakra, Szijjártó pedig rangos szakmai lehetőségként mutatta be új szerepét.

A vizsgálat önmagában nem jelenti a kínai befektetések elutasítását. Ez azonban azt jelzi, hogy az ilyen beruházás körüli politikai feltételek változhatnak.

Xi Bakának küldött gratulációi tehát többnek tekinthetők, mint rutin diplomáciai protokoll. Peking a folytonosságot jelzi, és kiemeli az Orbán-évek során kiépített kivételes partnerséget. Eközben Budapestnek még be kell mutatnia, hogy az Európai Unióval szorosabb együttműködésre törekvő kormány alatt pontosan mit jelent a folytonosság.

A Magyarország-Kína kapcsolatok gazdasági alapjai továbbra is komolyak. A rájuk irányadó politikai szabályok most új szakaszba léphetnek.

További hírek a kínai-magyar kapcsolatokról: