A NATO-tagok legutóbbi ankarai csúcstalálkozójukon egy átfogó, összesen 140 milliárd eurós katonai segélycsomagról állapodtak meg Ukrajnának. Ráadásul, miután találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy engedélyt kíván adni Ukrajnának a Patriot légvédelmi rakéták saját területén történő gyártására.

Ezek a rakéták kulcsfontosságúak az ország orosz ballisztikus támadásokkal szembeni védelmében. A hírek szerint az ukrán Patriot rakétakészletek kimerülőben vannak. Valójában az ukrán légierő egyetlen orosz rakétát sem tudott lelőni a július 6-i hatalmas támadás során.

Az Egyesült Államok meg kívánja osztani Patriot technológiáját Ukrajnával, és jogot kíván adni neki a légvédelmi rakéták gyártására – mondta Trump. Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok kész minden szükséges támogatást megadni.

Trump azt is elmondta, hogy ukrán drónokat szeretne vásárolni, ami teljesen megfordul az ukrán védelmi iparhoz való hozzáállásában, amelyet korábban elutasított. Most viszont dicsérte az ország kiterjedt dróngyártási képességeit.

"Elképesztőnek" nevezte, hogy Ukrajna még mindig képes volt drónokat építeni "háborús helyzetben". Az ukrán drónokkal kapcsolatos szakértelem széles körben keresett, többek között Európában is, és számos ország írt alá drónokról szóló megállapodást Ukrajnával a legutóbbi ankarai csúcstalálkozón.

Történelmi döntés

Ukrajna lenne a harmadik ország a világon – Japán és Németország után –, amely megadná a jogot Patriot rakéták gyártására. A politikai nyilatkozatoktól a tényleges gyártási szakaszig azonban évekig tart – mondja Oleh Katkov katonai szakértő, a Defense Express ukrán média- és tanácsadó cég főszerkesztője.

"Ez igazán nagyszerű, ez egy történelmi pillanat" - mondta Katkov a DW-nek. "Fontos azonban belátni, hogy egy ilyen folyamat nem csak néhány napot vagy hetet vesz igénybe. Iparága, szakértelme és szakértelme ellenére Japánnak két évbe telt a megállapodás megkötésétől a gyártás megkezdéséig. Valószínűleg még csak abban a szakaszban vagyunk, hogy az ukrán és az Egyesült Államok kormánya általános politikai megállapodásra jusson."

Azt mondta a DW-nek, hogy egy kormányzati szintű megállapodást véglegesíteni kell, mielőtt a védelmi vállalkozók megkezdenék az együttműködést. Katkov szerint csak ezután lehet tárgyalni a Patriot rakéták jogait birtokló amerikai vállalatokkal.

"A PAC-3 rakétákat a Lockheed Martin, a PAC-2 rakétákat pedig az RTX (Raytheon) gyártja" - magyarázta Katkov. "Ezeknek a cégeknek először ukrán cégekkel kell szerződést kötniük, és csak ezután beszélhetünk az ukrajnai termelés beindításáról."

Olekszandr Khara, az ukrán Védelmi Stratégiák Központjának igazgatója megjegyezte, hogy a kérdés túlmutat azon, hogy Ukrajna megkapja-e az engedélyt a Patriot rakéták gyártására. "Nagyon remélem, hogy nincsenek rejtett feltételek" - mondta Khara a DW-nek. "Mint azt várnánk, hogy Ukrajna engedményeket tegyen Oroszországnak, mielőtt megkapja ezeket a Patriot rakétákat. Mindenfélét várhatunk a jelenlegi amerikai kormányzattól."

Ihor Reiterovics, a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem munkatársa azonban kétségeinek adott hangot, hogy a Patriot rakétaszerződést hamarosan végrehajtják. "Ez inkább szimbolikus ügy" - mondta a politikai elemző a DW-nek. „Először is, ez egy üzenet az Orosz Föderációnak: „Nézd meg, mi történhet ezután. Nyilvánvaló azonban, hogy Ukrajnának sok időre lesz szüksége ahhoz, hogy ténylegesen elindítsa a Patriot rakétagyártást országában."

A Fehér Ház megmutatja a Kremlnek, hogy nem hagyja el Ukrajnát, hanem támogatja – mondta Reiterovics. "Ha most nem hoz létre Patriots-t, akkor Ukrajna a jövőben megteszi, és ez figyelmeztetésként szolgálhat Oroszország számára."

Lekerült a napirendről az ukrán NATO-tagság?

Az ankarai csúcstalálkozón feltűnő volt, hogy Ukrajna potenciális NATO-tagságáról szinte egyáltalán nem esett szó. Oleksandr Khara ezt elsősorban Trump álláspontjának tulajdonítja. "Trump még a Fehér Házba való visszatérése előtt világossá tette, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását", hozzátéve, hogy "ha a szövetség legfontosabb országa ilyen álláspontot foglal el, nyilvánvaló, hogy most senki sem fog komolyan tárgyalni a tagságról". Khara mindazonáltal úgy gondolja, Kijevnek nem szabad feladnia stratégiai célját, a blokkhoz való csatlakozást.

Európa továbbra is fenntart egy kollektív biztonsági rendszert, és Ukrajnának is része kell, hogy legyen – mondta Khara a DW-nek. "Hosszú távon nem leszünk képesek egyedül megfékezni Oroszországot."

Annak ellenére, hogy Ankarában nem tárgyaltak Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozásáról, Ihor Reiterovics úgy véli, hogy a csúcs még mindig sikeres volt Kijev számára. Ennek oka, hogy a megbeszélések Ukrajnára összpontosítottak, jelezve annak kulcsfontosságú szerepét az európai biztonsági kérdésekben – mondta Reiterovics.

Ezt a cikket német nyelvről fordították le