Az épülő paksi fenékküszöb egy konkrét energiaellátási vészhelyzetre adott gyors műszaki megoldás, hosszabb távon vizsgálni kell a létesítmény fennmaradásának feltételeit és fenntarthatóságát – hangsúlyozta Baranya Sándor a BME közleménye szerint.

A vízmérnök – aki a kormány felkérésére közreműködött az előzetes hatásvizsgálatok elkészítésében – kifejtette:

Az erőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást is jelenthet, ugyanakkor más szempontok – például a hajózás – miatt idővel szükség lehet a kialakítás vagy akár a teljes létesítmény átgondolására. Különösen akkor, ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait. Ugyanakkor figyelembe kell venni a Duna medrének folyamatos mélyülését is, amely többek között a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, valamint Paks II. kapcsán több évtizedes távlatban kell tervezni.

A közleményből kiderült, hogy Baranya Sándor Fleit Gáborral, a tanszék tudományos munkatársával közösen elsősorban a fenékküszöb hidraulikai és medermorfológiai hatásainak vizsgálatával, 2D-3D numerikus modellezéssel, valamint a különböző műszaki változatok értékelésével segítette a tervezést. A paksi feladat hasonlít a korábbi munkáikra, viszont van egy alapvető eltérés is: „Korábbi munkáinknál általában hónapok, esetenként évek álltak rendelkezésre a részletes megalapozó vizsgálatok elvégzésére, míg most a legfontosabb hatásvizsgálatokat néhány nap alatt kellett elvégeznünk, a tervezéssel és a kivitelezés előkészítésével párhuzamosan.”

Azzal is számoltak, ha árvíz jön

A kutató a bme.hu-nak arról is beszélt, hogy várhatóan miként változik meg a folyó fenékküszöb feletti és alatti szakasza. Kisvíz idején a vízszintemelő hatás felvízi irányban mintegy 10–15 kilométer hosszan lesz érzékelhető – közvetlenül a fenékküszöbnél a fél métert is meghaladhatja a vízjárási állapottól függően, majd egyre kisebb. Ezen a szakaszon mérséklődik az áramlási sebesség.

Ami pedig az árvízvédelmi aggályokat illeti: „A műtárgyat úgy tervezték meg, hogy a vízhozam növekedésével a vízszintemelő hatása fokozatosan csökkenjen, így ez árvíz esetén árvízvédelmi szempontból elhanyagolható mértékű, néhány centiméteres lesz. A küszöb magassága nem egységes: a folyó folyásirány szerint jobb (erőmű felőli) oldalán, a hajózóútban kb. egy méterrel alacsonyabb, mint a bal oldalon. A víz mindkét részen átbukik majd, és itt a Duna megszokott áramlási sebességeinél lényegesen nagyobb sebességek is kialakulhatnak. Ennek eróziós hatását a mederre épített kőszórásokkal mérséklik. A sebességnövekedés a küszöbtől alvízi irányban fokozatosan lecseng.”

A BME közleménye szerint: „A fenékküszöb tervezésében való részvétel jól illeszkedik a tanszék hosszú ideje végzett kutatási és szakértői tevékenységéhez. A VVT évek óta foglalkozik a Duna áramlási és medermorfológiai folyamataival, a mederváltozásokkal és különböző folyószabályozási beavatkozások hatásvizsgálatával. Az ezek során felépített modellezési és mérési szakmai háttér tette lehetővé, hogy ebben a rendkívül rövid idő alatt előkészített projektben is gyorsan érdemi szakmai támogatást tudjon nyújtani. A tanszék munkatársai számos folyószabályozási és vízépítési beavatkozás tervezésén, hatásvizsgálatán dolgoztak, illetve dolgoznak.” Többek között ők végezték:

• A Mosoni-Duna torkolatánál kialakított vízszintszabályozó műtárgy hidromorfológiai hatásvizsgálatát, és több folyó-helyreállítási beavatkozással is foglalkoznak.
• A Danube4All európai kutatási projekt keretében részt vesznek a surányi sarkantyúpár átalakításának tervezésében.
• Az iNNO SED Horizon Europe projektben pedig a Duna vámosszabadi szakaszán egy mélyülő folyószakasz helyreállítására dolgoznak ki új megoldást, amely a hordalék-visszapótlást a meglévő folyószabályozási művek átalakításával kombinálja.

Baranya Sándor hozzátette: „Az egyik legnagyobb ilyen feladat a Duna hazai hajózási viszonyainak javítását célzó tervezési projekt volt, amelynek keretében gyakorlatilag a teljes magyarországi Duna-szakasz hidrodinamikai modellezését elvégeztük, és ezekkel a modellekkel vizsgáltuk a tervezett folyószabályozási beavatkozások hatásait. Közvetlenül Pakshoz kapcsolódó fontos munkánk az atomerőmű telephelyének üzemidő-hosszabbítását megalapozó projekt is, amelyben a hidrológiai és áramlástani vizsgálatokat a tanszékünk végzi.”

A Duna alacsony – és várhatóan tovább csökkenő – vízszintje miatt fenékküszöböt építenek a paksi atomerőműnél, a létesítmény üzemeltethetőségének fenntartása érdekében. A vízszint gyors emeléséhez folyamatban van két, nyolcvan méter hosszú bárka süllyesztése is. Stábunk pénteken Pakson és Dunaszentbenedeken is bejárta a munkálatok helyszínét. Arról, hogy mit láttunk, itt olvashat.

(Borítókép: A bárkák süllyesztése Paksnál 2026. augusztus 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)