BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 19. 2 percnyi olvasás
A Fidesz–KDNP illegitimnek tartja az államfő megválasztását.
Augusztus 19-én hivatalba lépett Baka András köztársasági elnök – közölte az MTI-vel szerdán a Sándor-palota. Mint írták, az államfő egyeztetett a hivatal átvételéről az elnöki feladat- és hatásköröket az átmeneti időszakban ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes házelnökkel, majd találkozott a hivatal állományával.
Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg köztársasági elnöknek Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt. Baka Andrást a titkos szavazáson 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők, a Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson. Az új államfő a megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
Az április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt – hogy távozzon hivatalából.
Ezt még több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem mond le, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják Sulyok Tamást a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.
Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.
A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ.
A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a tiszás önkényuralom kiépítése és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig 5 nap múlva bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.
Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót.
A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.
A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását.
A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban. Ha a beadványnak helyt adott volna a testület, akkor az az abszurd helyzet is előállt volna, hogy két köztársasági elnöke lett volna Magyarországnak. A testület augusztus 17-én végül hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
Fontos megemlíteni, hogy korábban Sulyok Tamás is az Alkotmánybírósághoz fordult, ám hét alkotmánybíró közölte, hogy személyes érintettsége miatt nem vesz részt a folyamatban, így határozatképtelenné vált a már meghirdetett ülés, amin Sulyok Tamás köztársasági elnök indítványát tárgyalták volna.
Napi