Hangsúlyozom továbbá, hogy az álláspontom a vakcinafelvétel megtagadásának kérdésében nem változott ahhoz képest, ahogyan akkor vezérkarfőnökként döntöttem

- fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter.

A tárcavezető ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy aki a magyar honvédelemért dolgozni akar, annak egyenruhában vagy honvédelmi alkalmazottként helye van a Magyar Honvédség rendszerében.

A vita abból indult ki, hogy a mihazánkos Novák Előd felvetette, vajon a bűncselekménnyel hozott munkáltatói döntés érvényes-e a TISZA-kormány mandáma alatt. Miért nem rehabilitálják azonnal a 2022-ben jogellenesen kirúgott magyar honvédeket? - kérdezte az ellenzéki képviselő.

Ruszin-Szendi Romulusz felhívta a figyelmet a 2026. július 18-án hatályba lépett rendeletre, amely, mint írta, rendezi az úgynevezett fiatalítás során vagy a COVID-19 elleni védőoltás fel nem vétele miatt elküldött katonák sorsát, amely megteremti a jogi alapot a korábban elbocsátott katonák újbóli szolgálatba állásához.

A visszaszerelés lehetőségéről személyesen adtam tájékoztatást több mint 200 olyan bajtársunknak, akik szeretnének élni a lehetőséggel

- hangsúlyozta.

Egyébként a Tisza-kormány rendelete értelmében 2023-ban méltatlanul távolítottak el a Magyar Honvédség állományából olyan katonákat, akik szakmai tapasztalatukkal és tudásukkal hatékonyan tudnak hozzájárulni a Magyar Honvédség eredményes működéséhez, és ezért teremtették meg annak a lehetőségét, hogy ezen katonák ismét megbecsült tagjai legyenek a Magyar Honvédségnek.

Érdekesség, hogy a mostani miniszter kitért a saját szerepére is, hiszen a világjárvány idején, a Fidesz-kormány alatt még ő volt a főparancsnok. Ruszin-Szendi Romulusz felidézte, hogy az "akkori tárcavezető" (Szalay-Bobrovniczky Kristóf - a szerk.) utasította a Magyar Honvédség Parancsnokát (MH PK), hogy rendelje el a védőoltás kötelező felvételét a munkavégzés feltételeként. Tehát az érintettek szolgálati jogviszonyát nemcsak az MH PK parancs alapján szüntették meg, a katonák kirúgásának a jogalapját az egészségügyről szóló törvény módosított rendelkezése, honvédek jogállásáról szóló jogszabály módosítása, valamint a miniszteri utasítás adta - érvelt.

A jelenlegi tárcavezető szerint ugyanakkor az érintetteket nem fosztották meg az érdekérvényesítési jogaiktól, úgy látja ugyanis, hogy a szolgálati viszonyt megszüntető határozat tartalmazta a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. A szolgálati viszony megszüntetések az akkori jogszabályi rendelkezéseknek megfeleltek - szögezte le Ruszin-Szendi Romulusz.