Az Európai Unió vezetői támogatásukról biztosították a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), miután az Egyesült Államok újabb két magas rangú tisztségviselőjét sújtotta szankciókkal. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen állt ki Tomoko Akane ICC-elnök, valamint a bíróság munkatársai mellett, hangsúlyozva, hogy feladatukat függetlenül, külső nyomás nélkül kell ellátniuk.

Akane mellett az ICC szenegáli származású vezető ügyvédjét, Abdoulaye Seyét is szankciókkal sújtották, és mindkettőjük esetében befagyasztják az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó intézetekben tárolt vagyonelemeiket, valamint lényegében elvágják őket az amerikai pénzügyi rendszertől.

Marco Rubio külügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy a két tisztségviselő olyan országok vezetőinek vizsgálatában és felelősségre vonásában vett részt, amelyek nem ismerték el az ICC joghatóságát. A bíróság szerint az intézkedések a jogállamiságot és a nemzetközi igazságszolgáltatás függetlenségét támadják.

A mostani döntést az tette lehetővé, hogy Donald Trump 2025 februárjában rendeletben teremtett jogalapot az ICC tisztségviselőinek szankcionálására, miután Washington szerint a bíróság joghatóság nélkül indított eljárásokat amerikai és izraeli állampolgárokkal szemben. Az amerikai kormány mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy

az ICC 2024 novemberében feltételezett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen.

A rendelet alapján Washington azóta a hágai bíróság több bíróját és ügyészét is szankciókkal sújtotta.

Jelenleg sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem részese az ICC-t létrehozó Római Statútumnak, a bíróság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a palesztin területeken elkövetett bűncselekmények lehetőségét vizsgálhatja, mivel az ország csatlakozott az alapokmányhoz. Az ICC az álláspontja szerint akkor járhat el, ha a feltételezett bűncselekményt valamely tagállam területén követték el, függetlenül az érintett személy állampolgárságától.

Az EU eddig következetesen támogatja a 2002 óta működő hágai bíróságot, még akkor is,

ha maga a Bizottság nem tud a tagállamokkal döntésre jutni arról, hogy kell-e szankcionálni Izraelt és ha igen, akkor konkrétan milyen mértékben lenne az kívánatos.

Címlapkép forrása: EU