Az új szabályozás értelmében a terhesség első harmada után, a második trimeszterben is kötelezővé válik a szűrés a várandós nők és a magzatok védelme érdekében. Emellett a magas fertőzési kockázatú, valamint a várandósgondozásból kimaradó nők esetében a szülés során azonnali gyorstesztet kell alkalmazni. Az előírások a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is vonatkoznak.

A fertőzés időben történő felismerésével hamarabb megkezdhető a kezelés, ezáltal csökkenthető a magzat megfertőződésének kockázata és a veleszületett szifiliszes esetek száma

– hangsúlyozta a kormány a tájékoztatásában.

Az NNGYK előzetes, részben tisztított negyedéves adatai alapján a bejelentett szifiliszes esetek száma 2023-ban 1157, 2024-ben 1503, 2025-ben 2053 volt. Ez két év alatt közel 80 százalékos emelkedést jelent.

A növekedés 2026-ban is folytatódott: az első félévben már 1369 esetet jelentettek, szemben az előző év azonos időszakának 782 esetével.

A rendelettervezet szempontjából ennél is fontosabb, hogy a veleszületett szifiliszes esetek száma néhány év alatt többszörösére nőtt: 2023-ban 7, 2024-ben 32, 2025-ben 74 ilyen eset szerepelt az NNGYK negyedéves adataiban, 2026 első hat hónapjában pedig már 63.

A 2026-os NNGYK-táblák lábjegyzete szerint az összesített szifiliszadat nem tartalmazza a laboratóriumi vizsgálattal igazolt, Treponema pallidummal fertőzött elhalt magzatok számát; ez arra utal, hogy a várandóssághoz kapcsolódó fertőzési teher a közölt esetszámoknál súlyosabb is lehet.

A női esetek aránya is emelkedik. Míg 2023-ban a bejelentett szifiliszes esetek kevesebb mint 30 százaléka volt nő, 2026 első negyedévében már 42,3 százalék, a második negyedévben pedig 46,4 százalék volt ez az arány. Ez arra utal, hogy a fertőzés terjedése egyre kevésbé korlátozódik férfi-domináns csoportokra, ami a várandóssági szűrés szempontjából különösen fontos jelzés.

A területi adatok szerint a probléma nem egyenletesen oszlik meg az országban. Az NNGYK előzetes adatai alapján 2026 első félévében Budapesten 429 szifiliszes esetet jelentettek, de több vármegye is kiugró volt: Szabolcs-Szatmár-Beregben 156, Bács-Kiskunban 126, Hevesben 125, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 106 esetet regisztráltak.

Lakosságarányosan Heves állt a legrosszabbul, ahol 100 ezer lakosra 44,2 bejelentett eset jutott, miközben az országos érték 14,4 volt; Jász-Nagykun-Szolnokban 30,3, Szabolcs-Szatmár-Beregben 30,0, Bács-Kiskunban 25,7, Budapesten pedig 25,5 volt ez a mutató.

Európában is erősödik a járványügyi nyomás

A magyar folyamat nem elszigetelt jelenség. Az ECDC 2026. május 21-én közzétett adatai szerint 2024-ben több bakteriális, nemi úton terjedő fertőzés esetszáma is rekordmagas vagy rekordközeli szintre emelkedett Európában. Az EU/EGT-ben 45 577 megerősített szifiliszes esetet jelentettek, a bejelentési arány pedig 2015 és 2024 között több mint kétszeresére nőtt. Az ECDC szerint 2021 óta a növekedés már a heteroszexuális felnőtt férfiak és nők körében is tartósan látható.

A veleszületett szifilisz európai adatai különösen erős figyelmeztetést jelentenek. Az ECDC szerint 2024-ben 140 megerősített veleszületett szifiliszes esetet jelentettek 14 EU/EGT-országból, szemben a 2023-as 78 esettel. Ez a legmagasabb szám azóta, hogy az ECDC 2009-ben átvette a betegség európai járványügyi felügyeletének koordinációját. Bulgária, Magyarország és Portugália együtt a 2024-ben jelentett európai esetek 62 százalékát adta.

Az ECDC megelőzési jelentése szerint a veleszületett szifilisz megelőzésének kulcsa az időben elvégzett várandóssági szűrés, a kockázatos esetek ismételt vizsgálata, valamint a szüléskori tesztelés akkor, ha korábban nem történt megfelelő szűrés. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a legtöbb EU/EGT-országban van korai várandóssági szifiliszszűrés, kevés ország rendelkezik pontos adattal arról, hogy a várandósok ténylegesen mekkora arányban jutnak el a vizsgálatra.

Az Economist néhány napja megjelent cikke hasonló irányba mutat: a szifilisz és más nemi úton terjedő fertőzések emelkedését nem lehet pusztán a pandémia utáni tesztelési visszarendeződéssel magyarázni. A lap által idézett szakértők szerint valódi terjedésnövekedés is zajlik, miközben az okokat nehéz pontosan elkülöníteni. A kondomhasználat visszaesésére vannak adatok, a randevúappok szerepe nem bizonyított egyértelműen, a stigmatizálás pedig továbbra is akadályozhatja a tesztelést és a kezelést.

A magyar rendelettervezet ebben a környezetben célzott közegészségügyi beavatkozásnak tekinthető. A második trimeszteri ismételt szűrés és a szülőszobai gyorsteszt éppen azt a rést zárhatja, ahol a később szerzett fertőzés, a gondozásból való kimaradás vagy a hiányos követés miatt súlyos, de megelőzhető magzati és újszülöttkori következmények alakulhatnak ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.