„Bűncselekmény hiányában megszüntette a NAV az »Aranykonvoj« ügy nyomozását! Nem történt pénzmosás!” – jelentette be Horváth Lóránt, az ukrán Oscsadbank jogi képviselője szerdán a Facebookon.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az indoklásában kifejtette, hogy a feljelentésben szereplő, ismeretlen eredetű készpénz és arany, illetve a szemle során talált bankjegyek és arany eredete és szállításával kapcsolatban megállapítható, hogy

– írja a Telex.

Az eljárásban azt is megerősítették, hogy a bankjegyek, illetve az arany nem bűncselekményből származnak, a vagyon jogszerű eredetével, forrásával kapcsolatban kétség nem merült fel, ezért törvényi tényállási elem hiányában a cselekmény nem bűncselekmény, továbbá más bűncselekmény gyanúja sem merült fel. 

Az „aranykonvoj-akció”

Március 5-én, az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító autót állított elő, amelyek összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat akartak szállítani Ukrajnába. Az „aranykonvoj-akció” néven elhíresült rajtaütésről azonban azóta kiderült, hogy az ügy több szempontból is sántít, hiszen egyes információk szerint az akció időpontjáról és szükségességéről is maga Orbán Viktor dönthetett.

Június közepére a NAV készített egy belső dokumentumot, amely részletesen kielemezte az ügyet. Rámutattak, hogy az akció több ponton is jogsértő volt, de számos további kérdőjel is felmerült. A dokumentum szerint az ügyészségi anyag hollétét senki sem tudta, de több határozat is hiányosnak bizonyult, emellett napokig arra sem volt jogalap, hogy milyen okból foglalták le az Oscsadbank pénzét.

Ezt követően az ügyészség közleményben reagált az aranykonvoj-üggyel kapcsolatos sajtóhírekre, és leszögezték, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesznek az ügy körülményeinek teljes feltárására. Az ügyészség szerint a pénzmosás egyszerű gyanúja a rendelkezésre álló adatok alapján fennállt, viszont a NAV kijelölése jogszerű volt, magáról az akcióról pedig csak utólag szereztek tudomást. 

Először csak felfüggesztették a nyomozást

Magyar Péter miniszterelnök június közepén azonnali belső vizsgálatot rendelt el a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál az aranykonvoj ügyében, és felszólította a legfőbb ügyészt, hogy haladéktalanul szólaljon meg az üggyel kapcsolatban. Eközben Orbán Viktor volt kormányfő letartóztatását is indítványozták, de Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját is gyanúsítottként hallgatták ki.  Sőt, a Telex információi szerint a mobiltelefonjának tartalmát is átvizsgálhatták, mivel a tanúvallomások alapján felmerülhetett, hogy többször egyeztetett Orbán Viktorral.

A 444 szerint Hajdu János a kihallgatásán arról beszélt, hogy először Farkas Örstől értesült az ügyről. A Miniszterelnöki Kabinetiroda akkori államtitkára arra kérte, hogy jelenjen meg egy megbeszélésen az Információs Hivatal épületében, ahol később tudomást szerzett az ügyről. Arról is beszámolt, hogy ekkor közölték vele, hogy a szolgálatok feljelentést készülnek tenni a konvoj szabálytalan – de nem illegálisnak minősített – pénzszállítása miatt.

Az Index július elején arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felfüggesztette az ügyben indított nyomozást. Indoklásuk szerint nem került elő olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a bűncselekmény elkövetését. Ugyanakkor teljesen még nem zárhatták le az ügyet, mivel várniuk kellett az osztrák hatóságok válaszára.

Lapunknak korábban Tarjányi Péter és Horváth Lóránt is nyilatkozott az ügyben. Az ügy nyomán később lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője, emellett Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész is távozott tisztségéből. Kiszivárgott dokumentumok alapján pedig elmondható, hogy a KNYF már májusban arra figyelmeztetett, hogy az aranykonvojügy súlyos következményekkel járhat a Legfőbb Ügyészségre nézve, és a NAV kijelölése szakmai hibának bizonyulhat.