Az oroszok az idei év első hét hónapjában mintegy 24,4 milliárd eurót vontak ki az ország bankrendszeréből, mivel az olajfinomítókat és a logisztikai infrastruktúrát ért ukrán dróntámadások elmélyítették a gazdasági válságot, és elterjedt a félelem, hogy a Kreml a magánbetétek befagyasztására vagy államosítására törekszik az ukrajnai háború finanszírozására.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A Banks.ru pénzügyi piactér adatai azt mutatják, hogy a készpénz iránti kereslet március elején kezdett emelkedni, és tovább nőtt, havonta körülbelül 300 milliárd rubel (3,05 milliárd euró) hagyja el a számlákat.

Oroszország hét legnagyobb bankja közül ötben nettó magánszemélyek betétkiáramlását regisztrálták.

A leginkább a Gazprombankot érintette, amely négy hónap alatt 299,5 milliárd rubelt (3,04 milliárd eurót) veszített, ami az összes betétállomány 10,8%-a. A Rosselkhozbank 270,5 milliárd rubelt (2,75 milliárd eurót) engedett el, ami több mint 15%-os visszaesés.

Az Alfa-Bank, Oroszország legnagyobb magánhitelezője 179,4 milliárd rubelt (1,82 milliárd eurót) veszített, ami a betétek 5,6%-át jelenti. A Sovcombank és a VTB további 81,7 milliárd rubel (830 millió euró), illetve 20,4 milliárd rubel (207 millió euró) kiáramlást regisztrált.

A Sberbank kezdetben stabilan tartotta magát, de betétesei is készpénzhez fordultak: júniusban 211,6 milliárd rubel (2,15 milliárd euró) maradt, amit júliusban további 31,8 milliárd rubel (323 millió euró) követett. A T-Bank volt a kivétel, 193 milliárd rubel (1,96 milliárd euró) növekedést könyvelhetett el a betétállomány.

A Bank of Russia szerint a forgalomban lévő készpénz összmennyisége csak júliusban 643,4 milliárd rubellel (6,53 milliárd euróval) nőtt, ami a legnagyobb havi növekedés az év eleje óta. Augusztus első felében további 300 milliárd rubelt vontak ki.

Miért húzzák az oroszok a pénzüket?

A visszavonást két egymást átfedő félelem okozza: az ukrán dróntámadások destabilizálhatják a pénzügyi rendszert, és az orosz kormány a betétek lefoglalására vagy befagyasztására irányul, hogy fedezze a növekvő háborús költségeket.

A második ijedtség a közelmúlt eseményein alapul. A Washington Post szerint az orosz ügyészek tavaly hozzávetőleg 51,5 milliárd dollár (44,3 milliárd euró) magánvagyont ruháztak át állami ellenőrzés alá.

Júniusban a hatóságok mintegy 7,6 milliárd dollárt (6,5 milliárd eurót) foglaltak le a Vadim Moshkovich milliárdoshoz, a Rusagro mezőgazdasági holdingtársaság alapítójához köthető vagyontárgyakból.

Putyin ezzel egyidejűleg az oligarcháktól származó önkéntes "adományokat" vonja ki, és augusztus közepéig több százmilliárd rubel folyt be a szövetségi költségvetésbe - írja a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap.

Az orosz bankok éveket töltöttek azzal, hogy a Kreml utasítására kormány által irányított hiteleket nyújtottak a védelmi iparnak.

A nagyvállalatok is a hazai szabályozók hatókörén túl mozgatják a pénzt, a jegybanki adatok szerint csak 2026 második negyedévében több mint 9,4 milliárd dollár áramlott ki az orosz bankrendszerből.

2022-ben az oroszok jelentős mennyiségben vontak ki pénzt a bankokból az inváziót és a nyugati szankciók kezdeti hullámát követően.

A jegybank átmenetileg 20%-ra emelte a kamatot, és tőkeszabályozást vezetett be a rendszer stabilizálása érdekében. Ezeket az ellenőrzéseket később feloldották, és a rohanás alábbhagyott, de a jelenlegi tendencia nagyobb és hosszabb léptékű.

Oroszország tágabb értelemben vett gazdasági pozíciója romlik. A Kreml saját, függetlenül nem ellenőrizhető adatai szerint a GDP mindössze 0,3%-kal bővült 2026 első felében, szemben az előző év azonos időszakának 1,2%-ával.

Andrei Klepach, az állami fejlesztési vállalat vezető közgazdásza, miután Oroszország megkérdőjelezte-e a VEB-t a hétvégén elhúzódó háború.

"Nem fogjuk megnyerni a versenyt ebben a lemorzsolódási háborúban. Abban az illúzióban élünk, hogy minden össze fog omlani. Nem, és nem is fog. Költségeink nőnek" - mondta a Moscow Exchange gazdasági fórumán májusban.