Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, miután a kormányzó Tisza-csoport jelölte. Bakát titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem szavazattal választották meg a képviselők, az ellenzéki Fidesz és a Kereszténydemokrata (KDNP) nem vett részt a szavazáson.

Magyarország köztársasági elnöke mától Baka András

A választásról szóló országgyűlési határozatnak megfelelően az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, az Alaptörvény 17. módosításának megfelelően mandátuma az új alkotmány hatályba lépéséig, de legfeljebb öt évig tart – írta az MTI.

Az Országgyűlés azért választott új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosítása nyomán július 20-án éjfélkor lejárt Taműs Sulyok államfői mandátuma. Jogkörét ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, a parlament elnöke vette át.

Az előző elnök nem mondott le

A Tisza-pártiak kétharmados győzelmével és a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-KDNP koalíció vereségével járó április 12-i választások éjszakáján Magyar Péter, a Tisza-párt elnöke felszólította Sulyok köztársasági elnököt – és több más, az egykori Orbán-kormány által kinevezett magas rangú állami tisztviselőt is.

Ezt a felszólítást többször is megismételte, lemondási határidejét május 31-ig tűzve ki, és jelezte, ha nem mond le, Sulyokot a rájuk ruházott felhatalmazás alapján eltávolítják hivatalából. Az államfő nem tett eleget a követelésnek.

Magyar június 1-jén az igazságügy-miniszter kíséretében felkereste a köztársasági elnököt, és ezt követően bejelentette, hogy amennyiben Sulyok nem mond le posztjáról, az Alaptörvény módosításával felmentik hivatalából.

A kormány július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosításának kezdeményezésére javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, és a parlament megválasztja a köztársasági elnököt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre.

Sulyokért tartott tüntetés korábban

A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, július 9-én pedig demonstrációt szervezett a Sándor-palotában a köztársasági elnöki hivatalnál az „autoriter rezsim felállítása” és az államfő leváltása ellen.

A parlament július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, majd öt nappal később Sulyok bejelentette, hogy aláírja, miközben komoly kifogásokat fogalmazott meg a tartalmával szemben, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként értékelve.

Sulyok eltávolítása nem volt alkotmányellenes

A Tisza országgyűlési képviselőcsoportja augusztus 8-án Bakát jelölte az elnöki posztra. Az ellenzéki Szülőföldünk párt Tóth Máté energetikai ügyvédet javasolta a posztra, de a hatfős képviselőcsoport nem csatolta a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselő aláírását.

A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában. illegitim. A két ellenzéki párt is az Alkotmánybírósághoz fordult az Alaptörvény 17. módosítása ügyében, de a Bíróság augusztus 17-én joghatósági hiányosságra hivatkozva elutasította a beadványt.

PM Baka András köztársasági elnöknek jó egészséget kívánt Magyar – írta Facebook-bejegyzésében minél több emberséges munkáját MTI.