origo Politika

Magyar Péter korábban közvetlen elnökválasztást emlegetett, Mellétheti-Barna Márton szerint ez nem feltétlenül indokolt

Szerző: origo 2026. 08. 19. 2 percnyi olvasás


Magyar Péter korábban közvetlen elnökválasztást emlegetett, Mellétheti-Barna Márton szerint ez nem feltétlenül indokolt

Jövő őszig biztosan nem lesz új alkotmány.


Melléthei-Barna Márton a Magyar Hangnak adott interjúban beszélt arról, hogy mikor lehet új köztársasági elnöke Magyarországnak. A politikus szerint 2027 őszéig biztosan nem lesz új alkotmánya az országnak, és amennyiben a közvetlen államfőválasztás mellett döntenek, a voksolást ezt követően 90 napon belül kellene megtartani.

Melléthei-Barna Márton szerint legkorábban 2027 végén lehet új köztársasági elnöke Magyarországnak (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Melléthei-Barna Márton szerint legkorábban 2027 végén lehet új köztársasági elnöke Magyarországnak (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Melléthei-Barna Márton szerint 2027 végén lehet a közvetlen elnökválasztás

Melléthei-Barna Márton az interjúban arról beszélt, hogy egyelőre nem született döntés sem az új alkotmányról, sem arról, hogy lesz-e új köztársasági elnök. A Tisza politikusa szerint 2027 őszéig biztosan nem készül el az új alkotmány.

Ha azonban úgy döntenek, hogy az államfőt közvetlenül a választópolgárok válasszák meg, akkor a döntést követő 90 napon belül kellene megtartani a voksolást. Ez azt jelenti, hogy nép által választott köztársasági elnöke legkorábban 2027 vége felé lehet Magyarországnak.

A politikus ugyanakkor nem foglalt egyértelműen állást a közvetlen elnökválasztás mellett. Mint mondta, tud érvelni mellette, de szerinte sok mindentől függ, hogy szükség van-e erre a megoldásra.

Melléthei-Barna Márton szerint

 ha a köztársasági elnök nem kap többlethatásköröket, akkor nem feltétlenül indokolt a közvetlen választás. Úgy véli, egy közvetlenül megválasztott államfőnek nagyobb legitimitása lenne, mint a miniszterelnöknek, ami a jelenlegi államfői hatáskörök mellett szerinte furcsa helyzetet teremtene.

A Tisza politikusa az interjúban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) is beszélt. Elmondása szerint a hivatal működését úgy alakítanák ki, hogy a hagyományos igazságszolgáltatási intézményekkel ne legyen párhuzamosság. Amennyiben a vagyonvisszaszerzési hivatal úgy dönt, hogy nyomozni vagy vádat emelni akar, akkor elsőbbséget élvezne az eljárásban.

Az ügyészségnek is üzent Melléthei-Barna Márton. Szerinte az ügyészség jogkörei jelenleg is megvannak, ezért itt az idő, hogy bizonyítson.

A politikus 

az NVVH létrehozásának indokaként arra hivatkozott, hogy szakmai becslések szerint az elmúlt 16 évben 30-60 ezer milliárd forint közpénzt tüntettek el. Példaként az MNB-alapítványok ügyét említette, amely szerinte annak ellenére sem jutott el vádemelésig, hogy az Állami Számvevőszék részletes jelentést készített.

Rengetegen pályáztak a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetésére

Mint azt az Origo megírta, jelentős az érdeklődés a függetlenként felálló vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői posztjai iránt. Az elnöki tisztségre 

96 pályázat érkezett, míg az elnökhelyettesi pozíciókra 68-an jelentkeztek.

A pályázatok elbírálása hétfőn kezdődött, ezt követően pedig a személyes meghallgatások következnek.

 

ad

További tartalom Önnek