BelföldSzerző: index 2026. 08. 19. 11 percnyi olvasás
Csordogál a sárgás, zöldes folyadék.
Az Óbudai Gázgyár üzembe helyezése 1913-ban kezdődött, a hivatalos megnyitót 1914-ben tartották. A terjeszkedő Budapest gázigényét az akkor működő kapacitások egyre kevésbé voltak képesek teljesíteni, ezért egy új, korszerű üzem épült Óbudán, a Duna mellett. A több mint húsz hektáros területre vízen, valamint vasúton szállították az alapanyagot. A gyár köré lakótelepeket, valamint egyéb kiszolgáló épületeket is felhúztak.
A második világháborúban több bombatalálat érte a gyárat, az épületeket újjáépítették, sőt az 1960-as években fejlesztették. Az 1970-es években a városi gáz helyett egyre elterjedtebbé vált a földgáz, az üzem termelése csökkent, a komplexumban felértékelődött a kokszgyártás. A gyár egy részét 1984-ben leállították, a többi egységet 1987-ben nyugdíjazták.
Az egykori Óbudai Gázgyár több épülete ipari műemléki védelmet élvez, a látványos kátránytornyokat, valamint a víztornyot néhány évvel ezelőtt fel is újították. A zárt területre szervezett túrák keretében juthatnak be az érdeklődök.
A több mint húsz hektáros területről körülbelül kétszázezer tonna szennyezett talajt kellene eltávolítani, vagy a káros anyagokat valamilyen módon semlegesíteni. A szennyezés eredője a termelés mellékterméke, a gázmassza, amit elástak az ipari folyamat végén.
A szennyezett talaj puszta léte mellett az okozza a problémát, hogy mérgező anyagok szivárognak a Dunába. Alacsony vízállása mellett szabad szemmel is észlelhető módon sárgás, zöldes folyadék csordogál a folyóba. A jelenség 2018-ban, valamint 2023-ban is látványos volt, pedig a hatóságok a jogutódot már 1995-ben kötelezték az egykori gázgyári terület mentesítésére, ami azóta sem történt meg.
A terület többségét a főváros birtokolja, valamint a Graphisoftnak is van tulajdonrésze, a cégnek működnek is irodaházai néhány percnyi sétára a tornyoktól, viszont a talaj megtisztításának, vagy a szennyezett réteg elszállításának feladata a gázgyári jogutódé, ami korábban a Fővárosi Gázművek volt, ma pedig az MVM.
A kármentesítési költségeket korábban 10 milliárd forintra tették, viszont a szennyezés felszámolása a jelenlegi becslések szerint inkább 30 milliárd forint körüli összeget igényelhet. A kötelezettségvállalás teljesítése évről évre visszatér a napirendre, 2017-ben ki is írtak egy közbeszerzést a rekultivációra, ami eredménytelenül zárult.
A Greenpeace Magyarország megrendelésére 2023 októberében, akkreditált laboratóriumban bevizsgált mintáknál a határértéket sokszorosan átlépi
Az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket.
Az MVM augusztus 11-én adott ki egy közleményt az ügyben, amelyben kifejtette: „A Duna extrém alacsony vízállása megdöntötte a korábbi, 2018-as negatív rekordot, ennek következtében az egykori Óbudai Gázgyár területéről sajnálatos módon szennyezőanyag-szivárgás tapasztalható. Az illetékes vízügyi hatóság a területen helyszíni szemlét tartott, amelynek eredményeként rendkívüli kárelhárítást írt elő.”
„Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., mint a kárelhárítás kötelezettje a kárelhárítási tervet benyújtotta az illetékes hatóságnak, amelynek elfogadását követően, haladéktalanul megkezdte a szennyezés lokalizálásához, valamint az élő környezet megóvásához szükséges védelmi intézkedéseket” – jelentette be a vállalat, hozzátéve: „Fontos kiemelni, hogy a hatóság mérései is megerősítették, hogy a szivárgók helyétől mindösszesen három méterre a szennyezettség már nem kimutatható, emiatt fesztiválozók a sziget partján semmilyen módon nem érintkezhetnek szennyező anyaggal. Ugyanakkor az azonnali Duna-parti kárelhárítás mellett az MVM Next jelenleg is azon dolgozik a korábbi tulajdonosokkal egyeztetve (Fővárosi Önkormányzat és E.ON (korábban Innogy, korábban RWE), hogy hosszú távon megoldja az Óbudai Gázgyár kármentesítését, egy hatékony – a környék lakosságát legkevésbé zavaró – technológiát igénybe véve el tudja végezni a terület megtisztítását.”
A közlemény után az alábbi kérdésekkel kerestük az MVM-et:
Lapunknak küldött válaszában a vállalat hangsúlyozta: „Az MVM Next kárelhárítási tervet nyújtott be a Vízügyi Hatóság részére, amely kizárólag a Duna alacsony vízállása miatti, jelenleg fennálló helyzettel összefüggő azonnali beavatkozási intézkedéseket tartalmazza.”
A Duna alacsony vízállása miatt az Óbudai Gázgyár szivárgással érintett területét az MVM Next körbekerítette és elzárta az emberek elől. A Duna élővilága megóvása érdekében a szivárgókat abszorbens, felitató anyaggal vettük körbe, amelyek a vizet átengedik, az egyéb anyagokat viszont magukba szívják abban az időszakban, amikor az alacsony vízállás miatt a folyó természetes ellensúlyozó szerepe nem tud érvényesülni. A felitató párnákat a vízszint helyreállását követően az arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítjuk és ártalmatlanítjuk
– fogalmazott az MVM.
Azt is megtudtuk, hogy a hosszútávú és végleges kármentesítéssel összefüggő beavatkozási terv ezen felül és ettől függetlenül készül: „A környezetvédelmi hatóság 2026. december 31-i határidővel elrendelte a terület kármentesítésére vonatkozó műszaki beavatkozási terv felülvizsgálatát. Az MVM Next a felülvizsgálat elvégzése érdekében a Fővárosi Önkormányzat és az E.ON mint korábbi tulajdonosok, illetve azok jogutódja jóváhagyása mellett 2025-ben nyílt versenyeztetéssel választotta ki a felülvizsgálatot elvégző mérnök-tervező irodát, amely idén áprilisra elvégezte a szükséges mintavételeket és számos megoldást vizsgálva javaslatot tett a legjobb technológia alkalmazására.”
A felülvizsgált kármentesítési technológiával és az az alapján készülő műszaki beavatkozási tervvel kapcsolatban az E.ON a jóváhagyást már megadta, a Fővárosi Önkormányzattal pedig jelenleg is folyamatban van a jóváhagyáshoz szükséges egyeztetések lezárása, amely fontos feltétele a 2026. december 31-i határidő teljesítésének. A folyamatba a terület jelenlegi tulajdonosait, Fővárosi Önkormányzat és a Graphisoft Park képviselőit is bevonták kooperációs egyeztetések keretében.
Az MVM azt is közölte lapunkkal, hogy „a műszaki beavatkozási terv beadását követően a környezetvédelmi és a kapcsolódó vízjogi létesítési engedélyek megadásától függően kerülhet sor a hatóság által jóváhagyott beavatkozási terv szerinti kármentesítés tényleges végrehajtására. A tervezett kármentesítés becsült értéke több milliárd forintra tehető, amelyre az MVM Next céltartalékot képzett az elmúlt években és amelynek megvalósítása kapcsán a hatósági jóváhagyásokat követően haladéktalanul közbeszerzési eljárást fog kiírni.”
Ami pedig a kármentesítés technológiáját illeti, idézzük a választ:
Az alkalmazni tervezett megoldás lényege, hogy a szennyezett földterület több mint 80 százalékát a legmodernebb technológiákkal helyben ártalmatlanítanák, ezzel a környék lakosait és élővilágát legkevésbé megterhelő módon, a környezetvédelmi hatóság által előírt kármentesítési határértékek teljesítésével és költséghatékonyan valósulhatna meg az Óbudai Gázgyár kármentesítése.
Karácsony Gergely főpolgármester augusztus 7-én jelezte, hogy Budapest kész a partnerségre a kármentesítésben.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője lapunk kérdésére a volt Óbudai Gázgyár melletti partszakasz elkerítéséről, valamint az említett abszorbens anyagok alkalmazásáról kifejtette: „A kihelyezett zeolitos kőhurkák a felszíni csordogálás egy részét megfoghatják, de ez inkább csak kozmetikázás, mert azt, ami a felszín alatt szivárog a folyó felé, nem állítják meg, illetve az év nagy részében láthatatlanul csorog a szennyezés a Dunába.”
A vegyianyag-szakértő felidézve a 2023-as helyszíni mintavételezésüket, elmondta:
Két órán keresztül, FFP3-maszkban végeztük a munkát, utána két napig szédültünk és hányingerünk volt. Mérgező anyagok szivárognak a volt gázgyár területéről, viszont nem mindegy, hogy milyen gyakran járunk arra, és mennyi időt töltünk ott. Az sem mindegy, hogy mekkora a vízszint, milyen a hőmérséklet, a páratartalom és a szél. Senkinek nem ajánlom, hogy huzamosabb ideig ott tartózkodjon. Sokszor látok embereket arra kutyát sétáltatni, evezni, sőt futni, ami még veszélyesebb, mert kitágult tüdővel sokkal több veszélyes anyag juthat belénk.
Simon Gergely végül kiemelte: „1995-ben megszületett az a döntés, hogy mentesíteni kell a területet. Azóta nem tudja ezt végrehajtatni egyik hatóság sem, függetlenül attól, hogy a Fővárosi Gázművek, vagy az elmúlt években már az MVM feladata a mentesítés. Megdöbbentő és elszomorító. Olvastam az MVM válaszaiban, hogy helyben ártalmatlanító technológiát alkalmaznának, de szkeptikus vagyok, mert ha egy ennyire szennyezett réteget nem elvisznek, hanem valamilyen formában rögzítenek, akkor abból előbb-utóbb újra baj szokott lenni. Mindenesetre várjuk meg a részletes tervet, és hogy milyen referenciákat mutatnak be, bár nem tudom, hogy volt-e hasonló jellegű és mennyiségű szennyezésre példa.”
Szabó Tímea – aki tizenhat évig országgyűlési képviselő volt, az előző ciklusban is az Óbuda-Békásmegyer központú választókerületben nyert egyéni mandátumot –, a politikusi mezőnyből talán a legtöbbet foglalkozott az egykori Óbudai Gázgyár területének szennyezettségével.
A Párbeszéd volt képviselője lapunk kérdésére kijelentette:
Semmiképpen sem érdemi beavatkozás a mostani lépés. Feltehetően azért csinál úgy az MVM, mintha történne valami, mert az elmúlt napokban több hír jelent meg a szennyezésről. Évtizedek óta kétszázezer tonna mérgező talaj van a területen, olyan, súlyosan egészségkárosító, rákkeltő anyagokkal, mint az arzén, a benzol és a higany. Ezek szivárognak a Dunába, ami most azért látványos, mert alacsony a vízszint.
Szabó Tímea úgy látja, hogy a mostani lépések nem akadályozzák meg a talajból történő átszivárgást. A volt képviselő a kordonos elzárást azért sem tartja jelentős lépésnek, mert tapasztalata szerint a szakasz egyébként sem igazán látogatott rész, a helyiek inkább a Római-partra járnak.
Szabó Tímea leszögezte: „Az érdemi beavatkozás az lenne, ha eltávolítanák a szennyezett földet, ami évtizedek óta törvénytelen módon nem történt meg. Elkeríteni a területet és zsákokat kihelyezni oda annyit ér, mint halottnak a napszemüveg. Látjuk, hogy most is szivárog az anyag. Az MVM feladata a beavatkozási terv elkészítése és végrehajtása, amihez tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A terület 70 százalékban a fővárosé, 30 százalékban a Graphisofté. Korábban a főváros és a Graphisoft pert indított az elmaradt mentesítés miatt, amit meg is nyertek. Az MVM kiírt egy beszerzési eljárást a kármentesítési lehetőségek vizsgálatára. Képviselőként személyesen találkoztam Romhányi Róbert vezérigazgatóval, megkérdeztem tőle, hogy ugye ebből nem az lesz megint, hogy egy Mészáros-közeli cég nyer. Az lett.”
Szabó Tímea kitért arra is, hogy információi szerint többféle mentesítési lehetőség kell közül kell választania a tulajdonosoknak, valamint az MVM-nek:
A volt ellenzéki képviselő végül az Orbán-kormányokat kritizálta a helyzet miatt: „A jogszabályok szerint már rég el kellett volna végezni a teljes kármentesítést, de az előző kormány mindig jóváhagyta az újabb haladékot. Ha most elfogadnak egy módszert és elkezdik a mentesítést, akkor is minimum 3-4 éves folyamatról beszélünk, miközben Óbuda lakossága mérgezésveszélynek van kitéve. Ez Magyarország legnagyobb kiterjedésű talajszennyezése, az Illatos útinak a sokszorosa, Budapest közepén. Amikor a fővároshoz tartozott a volt gázgyár, a Tarlós-érában sem történt semmi, aztán amikor az államhoz került, akkor sem. A Fidesz több mint tíz évig mulasztásban volt, megszegve a törvényeket. Úgy tudom, hogy a mentesítés 30-35 milliárd forintot igényelne, ami nem egy akkora összeg, például ahhoz képest, hogy Tiborcz István üzlettársától 240 milliárd forintért vásárolt az előző kormány félkész irodaházat Zuglóban.”
Szabó Tímeától megkérdeztük azt is, hogy információi szerint Magyar Péter kormánya tett-e valamilyen lépést a terület mentesítésének érdekében. A volt képviselő válaszában hangsúlyozta: „Három hónapja kormányoz a Tisza, érthető, hogy nem ez volt az első feladat, amit elkezdtek megoldani. Abban sem vagyok biztos, hogy radaron volt náluk, de én, mint óbudai lakos, és több mint tíz évig az üggyel foglalkozó képviselő, kötelességemnek érzem, hogy továbbra felhívjam erre a figyelmet. Kapitány Istvánhoz és Gajdos Lászlóhoz is tartozhat az ügy az energetika és a környezetvédelem miatt. Nagyon remélem, hogy záros határidőn belül érdemi előrelépés történik, mert az Orbán-kormányok idején csak húzták az időt. Az MVM költségvetésében korábban azt láttuk, hogy el van különítve körülbelül 30 milliárd forint a mentesítésre, tehát az összeg most is rendelkezésre állhat.”
Kérdéseinkkel kerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az újra láthatóvá vált szennyezésre Szendőfi Balázs természetfotós az elsők között hívta fel a figyelmet az alábbi fotókkal:
(Borítókép: Az Óbudai Gázgyár területe. Fotó: Kertész Renáta / Index)
Napi