A repülőgépek kondenzcsíkjainak éghajlati hatását vizsgálja és csökkentené az a kísérleti program, amelyről kedden állapodott meg a brit kormány és a Google. Az Operation Blue Skies keretében egyes kereskedelmi járatok repülési magasságát módosítanák enyhén az észak-atlanti térségben – írja az MTI.

A program teljes költségvetése ötmillió font, amelyből 2,65 millió fontot, vagyis mintegy 1,1 milliárd forintot a brit kormány biztosít. A kezdeményezés célja annak tesztelése, hogy a repülési útvonalak és magasságok kisebb módosításaival elkerülhetők-e azok a légköri körülmények, amelyek kedveznek a kondenzcsíkok kialakulásának.

A kondenzcsíkok a repülőgépek hajtóműveiből származó vízgőz és részecskék hatására alakulnak ki a magas légkörben. Elsősorban jégkristályokból és koromrészecskékből állnak, és bizonyos időjárási körülmények között hosszabb ideig fennmaradhatnak. A kutatók szerint ilyenkor a légkörben visszatarthatják a hőt, így a repülés klímahatása jelentősen nagyobb lehet annál, mint amit önmagában a szén-dioxid-kibocsátás alapján számolnának.

A légiközlekedés közvetlenül a világ szén-dioxid-kibocsátásának több mint 2,5 százalékát adja, ám az egyéb légköri hatások miatt a szektor tényleges klímahatása ennél nagyobb.

A Google mesterséges intelligenciát használna annak előrejelzésére, hogy az egyes térségekben milyen valószínűséggel alakulnak ki kondenzcsíkok. A meteorológiai adatok alapján olyan zónákat keresnek majd, ahol a repülési magasság kis mértékű megváltoztatásával csökkenthető a kialakulásuk esélye.

A teszteket az észak-atlanti Shanwick nemzetközi légi irányítási terület fölött végzik, amely Európát és Észak-Amerikát köti össze, és a világ egyik legforgalmasabb légi útvonalának számít. A kísérletekre a 2026–2027-es és a 2027–2028-as téli időszakban kerül sor, mivel a kondenzcsíkok kialakulása különösen gyakori november és február között.

Mindkét téli időszakban 20–40 napon keresztül vizsgálják majd a kereskedelmi járatokat, elsősorban a kevésbé forgalmas napokon. A repülési magasság módosítása várhatóan csak kis mértékű lesz, hogy a beavatkozás ne okozzon jelentős változást a légiforgalom működésében.

A kérdés már nem az, hogy csökkenteni tudjuk-e a kondenzcsíkok hatását, hanem az, hogy ez működhet-e globális szinten

– idézte az AFP Kemal Armadát, a Google termékfelelősét. Szerinte a mostani kísérlet fontos lépés lehet annak megállapításában, hogy a módszer nagyobb léptékben is alkalmazható-e.

A program eredményeit az Imperial College London és a Cambridge-i Egyetem kutatói értékelik. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office pedig az eredmények alapján olyan előrejelzési módszereket dolgoz ki, amelyek segítségével pontosabban azonosíthatók a kondenzcsíkok kialakulásának kedvező légköri feltételek.

A kutatók végső célja annak megállapítása, hogy a repülési magasság célzott megváltoztatása hatékony és világszerte alkalmazható eszköz lehet-e a légiközlekedés éghajlati hatásának mérséklésére.

(Borítókép: Silas Stein / Getty Images)