Az épülő paksi fenékküszöb egy konkrét energiaellátási vészhelyzetre adott gyors műszaki megoldás, hosszabb távon vizsgálni kell a létesítmény fennmaradásának feltételeit és fenntarthatóságát – állítja a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékét vezető Baranya Sándor egyetemi docens.

Hosszú távon az új paksi fenékküszöb áttervezése is szükséges lehet

A műtárgy előzetes hatásvizsgálatainak elkészítésében a kormány felkérésére közreműködő vízmérnök szerint az erőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást is jelenthet, ugyanakkor más szempontok – például a hajózás – miatt idővel szükség lehet a kialakítás vagy akár a teljes létesítmény átgondolására. Különösen akkor, ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait. 

 – tette hozzá.

A fenékküszöb tervezésében való részvétel jól illeszkedik a tanszék hosszú ideje végzett kutatási és szakértői tevékenységéhez. A VVT évek óta foglalkozik a Duna áramlási és medermorfológiai folyamataival, a mederváltozásokkal és különböző folyószabályozási beavatkozások hatásvizsgálatával. Az ezek során felépített modellezési és mérési szakmai háttér tette lehetővé, hogy ebben a rendkívül rövid idő alatt előkészített projektben is gyorsan érdemi szakmai támogatást tudjon nyújtani.

A tanszék munkatársai számos folyószabályozási és vízépítési beavatkozás tervezésén, hatásvizsgálatán dolgoztak, illetve dolgoznak. Többek között ők végezték a Mosoni-Duna torkolatánál kialakított vízszintszabályozó műtárgy hidromorfológiai hatásvizsgálatát, és több folyó-helyreállítási beavatkozással is foglalkoznak. A Danube4All európai kutatási projekt keretében részt vesznek a surányi sarkantyúpár átalakításának tervezésében, az iNNO SED Horizon Europe projektben pedig a Duna vámosszabadi szakaszán egy mélyülő folyószakasz helyreállítására dolgoznak ki új megoldást, amely a hordalék-visszapótlást a meglévő folyószabályozási művek átalakításával kombinálja.