index Belföld

Melléthei-Barna Márton: Legkorábban 2027 végén lehet közvetlenül választott államfője Magyarországnak

Szerző: index 2026. 08. 19. 4 percnyi olvasás


Melléthei-Barna Márton: Legkorábban 2027 végén lehet közvetlenül választott államfője Magyarországnak

Kiemelte, hogy nem kell megfelelni a Tiszának.


Melléthei-Barna Márton szerint a Tisza egyik legfontosabb célja, hogy az állami intézmények függetlenül működjenek a politikai hatalomtól. A Magyar Hangnak adott interjúban úgy fogalmazott: nem azt szeretnék, hogy az igazságszolgáltatás, az egyetemek vagy más intézmények a korábbi kormányzati elvárások helyett most a Tiszának akarjanak megfelelni.

Nem kell megfelelni. Pont az a célunk, hogy ne megfelelni akarjanak nekünk

– mondta.

A politikus szerint ez az új köztársasági elnök, Baka András megválasztásában is megmutatkozik. Úgy látja, Baka autonóm személyiség, és természetesnek tartja, hogy az elnök szükség esetén a Tiszával is szembemegy. Melléthei-Barna szerint éppen ez a köztársasági elnök egyik feladata: egy elfogadott jogszabályt nem az alapján kell megítélnie, hogy ki terjesztette elő, hanem hogy megfelel-e az alkotmányos kereteknek.

Az új alkotmányról azt mondta, szerinte jövő ősz előtt nem készülhet el. Ha az alkotmányozás eredményeként közvetlen köztársaságielnök-választás mellett döntenek, a választást legalább 90 nappal az új alkotmány után lehetne megtartani, így

nép által választott államfő legkorábban 2027 végén lehetne Magyarországon.

Melléthei-Barna ugyanakkor nem tekinti automatikusnak a közvetlen elnökválasztást. Szerinte ugyan lehet mellette érvelni, de előbb azt is tisztázni kellene, milyen hatáskörökkel rendelkezne a közvetlenül választott elnök. Ha ugyanis a köztársasági elnök jogkörei változatlanok maradnának, miközben közvetlenül a választóktól kapna felhatalmazást, az nagyobb legitimitást jelentene számára, mint amellyel a miniszterelnök rendelkezik, ami szerinte sajátos helyzetet teremtene.

A Tisza parlamenti működéséről szólva azt mondta, hogy bár a politikai vita gyakran személyeskedő,

a párt kész együttműködni a Fidesszel, a KDNP-vel vagy akár a Mi Hazánkkal is, ha egy-egy ügyben van közös nevező.

Szerinte nem gesztusokra van szükség, hanem olyan jogszabályokra, amelyeket szakmai és jogi alapon támogatni lehet. Példaként a miniszterelnöki ciklus korlátozását és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását említette.

A vagyonvisszaszerzési hivatal kapcsán Melléthei-Barna visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint az új intézmény korlátlan hatalmat kaphatna a magyar gazdaság felett.

Ez egyedi ügyekre vonatozik, egy jogi lehetőség, nem hiszem, hogy tömegesen alkalmaznák majd. Értem, hogy megy az ijesztgetés, az ÁVH-zás, a csengőfrászozás, de ez a hivatal korrupciós ügyekkel foglalkozik majd.

A politikus szerint az elmúlt tizenhat év feltárása nem jelenthet politikai bosszút. Az állami és kormányzati tisztséget betöltők esetében egyénenként kell megvizsgálni, ki milyen teljesítményt nyújtott. Hasonlóan fontosnak tartja az állambiztonsági iratok nyilvánosságát is, még akkor is, ha az fájdalmas családi történeteket hozhat felszínre. Szerinte a múlttal való szembenézés a társadalom „nagykorúsításának” része.

Az interjúban szóba került Magyar Péter politikai improvizációja is. Melléthei-Barna szerint a Tisza elnöke kevés olyan politikus egyike, aki valóban profi módon műveli a politikát, és eddigi improvizációi szerinte rendre sikeresek voltak.

Polgár Judit jelölése pedig, annak ellenére, hogy Baka András teljesen alkalmas elnöknek, egy nagyon szép történet lehetett volna, mégis szomorúvá vált. Nagyon csalódott vagyok a reakcióktól. Volt egy kommunikációs félreértés is szerintem arról, hogy mit jelent a társadalom bevonása a döntésbe

– mondta.

A Tisza politikusa szerint a társadalmi megosztottság is enyhíthető lenne, mert annak jelentős része mesterségesen gerjesztett. Ehhez szerinte olyan alapvető ügyekben kellene közös nevezőt találni, mint a korrupció, az egészségügy vagy a gyermekvédelem.

Melléthei-Barna úgy látja, a politikai rendszer átalakítása során az egyik legfontosabb kérdés az önkorlátozás. A miniszterelnöki ciklus nyolc évben, a képviselők választhatóságának tizenkét évben történő korlátozását, valamint az autonóm alkotmánybíró és köztársasági elnök megválasztását is ebbe a körbe sorolja.

Az interjú végén arról beszélt, hogy bár képviselőként sokkal kötöttebb lett az élete, továbbra sem tartja magát klasszikus értelemben politikusnak.

Egy jogász vagyok, aki politikával, törvényalkotással foglalkozik

– fogalmazott.

(Borítókép: Melléthei-Barna Márton 2026. június 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

ad

További tartalom Önnek