Van-e rosszabb a döcögő, akadozó androidos telefonnál? Amikor nagyon fontos lenne megnyitni a navigációt, az emailt vagy a banki appot, de ehelyett azt kell végignéznünk, ahogy küzd az operációs rendszer az elemekkel, és köhögve-krákogva jutunk el A-ból B pontba? Persze, ha szerencsés az ember, akkor valamelyik zászlóshajó telefont használja, aminek maximum a 40 fokos hőkupola árthat, de azért ez nem a realitás. Akár anyagi, akár fenntarthatósági, akár egyéb szempontból simán lehet, hogy egy már elavult, régóta használatban lévő, vagy a megjelenésekor sem a legacélosabb hardverrel rendelkező készüléket használunk nap mint nap. Használni pedig kell, nem tarthatjuk a zsebünkben csak azért, mert nem a legújabb Honor vagy Samsung van nálunk. Jó hírem van: egy egyszerű módszerrel varázsütésre felgyorsíthatjuk a rendszerünk sebességét. 

Az androidos telefonunk sokkal gyorsabb, mint hinnénk

Szögezzük le: senkivel és semmivel nem töltünk el annyi időt, mint a telefonunkkal. Társunk a munkában, a napi operatív feladatokban, de akár a szórakozás, időtöltés területén is számítunk rá nap mint nap. Éppen ezért érdemes úgy gondolni rá, mint mondjuk egy másik napi használatban lévő eszközre, az autónkra: szükséges az odafigyelés, a karbantartás és az észszerű használat. 

Van azonban egy olyan rejtett beállítás, ami nem nyújtja tálcán magát, a gyártók sem tolják az arcunkba, nem magától értetődő a használatra. Ez pedig félig-meddig érthető is, mert a napi használaton kívül esik a mód, ahogy hozzáférhetünk. De miről is van szó? Bár lehet, hogy már észre sem vesszük, de a telefonunk folyamatosan animációkkal vált alkalmazásokat, és a kezdőképernyőn valamint az alkalmazásfiókba lépéskor is animációkkal érkezünk meg. Ezek, ha a bírja a telefon, nagyon szép és vagány jelenségek, de teljesen feleslegesek, viszont igénybe veszik az eszközünk hardverét. Ha receg-döcög a rendszer, akkor érdemes kikapcsolni őket, mert veszíteni semmit nem veszítünk, gyorsaságot viszont annál inkább nyerni fogunk.