„Két hónapja kerestek meg először, amikor már lezártuk a színházi évadot, és többkörös tárgyalásokat folytattunk. Első lépésben nem volt szándékom váltani, csak már azután, hogy mélyebben belementünk azokba a kérdésekbe, amelyeket Sopronban feszegettek” – mondta lapunknak Fülöp Péter, akit arról kérdeztünk, hogyan került szóba a neve a Soproni Petőfi Színház lehetséges igazgatójaként, és miért hagyta ott a Nemzeti Színház operatív igazgatói posztját. 

Az Indexnek most elmondta: a színházigazgatói teendők helyett egy átfogóbb feladatot kap az önkormányzattól, a város kulturális intézményeit működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. egészének működését, hatékonyságát fogja elemezni. A folyamat lezárását követően egy komplex anyagot várnak tőle, amely gazdasági, működtetési és művészeti koncepciót is tartalmaz. 

Több van a színházban

Mint mondta, a városban és a fenntartó soproni önkormányzat részéről is voltak kritikák, egyfajta elégedetlenség a távozó igazgatóval, Kiss Józseffel szemben. Fülöp Péter másfajta színházi ízlést képvisel, amiben fontos szerepet játszik a kortárs dráma, de szerinte egy jó minőségű népszínházat kell csinálni, ami visszahozza azokat a nézőket, akik az elmúlt időszakban távoztak.

Úgy látja, a Soproni Petőfi Színházban és a Fertőrákosi Barlangszínházban is több van, „mint ami az elmúlt időszakban teljesítményben kijött”.

Unikális helyszínről beszélünk, nemcsak Magyarországon, hanem közép-európai összehasonlításban is. Az a 40 ezres nézőszám, amit eddig a Petőfi Színház Sopronban produkált, biztosan emelhető, ahogy a Barlangszínház 20 ezer környéki nézőszáma is. Én erre helyezném a fókuszt, és öröm számomra, hogy Mészáros Tibor, a korábbi kaposvári művészeti vezető elfogadta a felkérést, és vállalta a művészeti vezető szerepet Sopronban.

Fülöp Péter hangsúlyozza, hogy soproni színházban kész az idei évad, amit átírni már nem lehet, de érdemes egy picit változtatni rajta. „Ezt Mészáros Tibor a művészekkel és a soproni társulattal közösen szeretné átbeszélni.”

Fülöp Péter – aki Fekete Péter kulturális államtitkársága idején helyettes államtitkár is volt – a Nemzeti Színhát operatív igazgatói posztját hagyta ott Sopronért, ahova egyébként családi szálak kötik. „Egyáltalán nem volt könnyű döntés. Vidnyánszky Attilának negyedszeri felkérésre mondtam igen, és hagytam ott a kaposvári Csiky Gergely Színházat a 2028-ig tartó kinevezésemet megszakítva: az sem volt könnyű döntés. A Nemzeti Színházban egyfelől kényelmesebb volt második embernek lenni, és nem az élen menni, másfelől óriási kihívás: büszke vagyok rá, hogy meg tudtuk győzni Vidnyánszky Attilát arról, hogy jegyár-differenciálásra van szükség, és az elmúlt egy évben közel duplájára emeltük a Nemzeti Színház jegyárbevételét.”

Nem székért megy Sopronba

Fülöp Péter reagált a személyét érintő véleményekre is. „Azt terjesztik rólam, hogy menekültem Kaposvárról, meg hogy felfelé buktattak. Engem nem buktatott senki, és büszke vagyok arra, hogy 2015 óta, amióta ebbe a szakmába belecsöppentem, nem voltam soha senki teljes elkötelezettje. Vidnyánszky Attilának háromszor mondtam nemet, mielőtt tavaly megegyeztünk, és most is úgy tudtam fölállni mellőle, hogy korrekten és tisztességesen köszönünk el egymástól. Sopronban is már elkezdődtek ezek a mindenféle híresztelések. Én nem kerestem lehetőséget, hosszas mérlegelés eredménye, hogy végül igent mondtam. Nagyon óvatos voltam, azt mondtam a polgármester úrnak, hogy lássuk meg, hogyan tudunk együtt dolgozni” – mondta Fülöp Péter.

Valóban volt a tárgyalásokon olyan elképzelés, hogy a színház élére keresnek vezetőt, a napokban történt egyeztetések során azonban közösen arra jutottunk, hogy nem azonnali személyi döntés a prioritás, előbb pontos képet kell kapni a Pro Kultúra Nonprofit Kft. egészének működéséről, hatékonyságáról, és szükséges felmérni a nézői igényeket. A folyamat lezárását követően készül egy komplex anyag, amely gazdasági, működtetési és művészeti koncepciót is tartalmaz, addig pedig Mészáros Tibor személye garancia a művészeti munka zavartalanságára. Nem székért megyek Sopronba, hanem feladatért

– mondta Fülöp Péter, aki szerint „miközben egyesek már egy politikai kinevezés ellen tiltakoztak, Sopron város vezetése éppen azt tette, amit egy felelős fenntartónak ilyen helyzetben tennie kell: nem volt maradéktalanul megelégedve a színház teljesítményével, de nem nevez ki új vezetőt, hanem gazdasági, szakmai auditot rendelt el, amely kiterjed a teljes kulturális holdingra. Nem politikai vitát megyek folytatni Sopronba: világos feladatot kaptam, amelynek eredményeként egy komplex anyagot teszek az asztalra, amely alapján a város felelős döntéseket tud hozni.”

Átvilágítás a Nemzeti Színházban

Fülöp Pétert a Nemzeti Színházban kezdődő átvilágításról is kérdeztük: „Amíg én ott vagyok, és ez most már csak néhány napot jelent, amiben tudok, és amiben felelősségem és kötelességem van, abban nyilván részt veszek. Bár egyelőre nem ismerjük ennek az átvizsgálásnak a pontos ütemezését, mert eddig csak egy vizsgálatot elindító levelet kapott a színház, de ha szükséges, természetesen rendelkezésre állok.”

Fülöp Péter szerint el kell választani egymástól VidnyánszkyAttila vezérigazgatói minőségét és szerepét, valamint a kultúrában betöltött minden más szerepét és feladatát, „ami az elmúlt években őt fókuszba helyezte”. Az új igazgató úgy látja, hogy Vidnyánszky Attila démonizálása nem most kezdődött.

Lehet persze az ő tevékenységét innen vagy onnan nézve különböző aspektusokban megítélni, de azt el kell dönteni, hogy mit fogunk rá. Az egyik legerősebb vád, hogy tönkretette a függetleneket, de a Nemzeti Színház igazgatói minőségében ez szerintem nem releváns. Azt, hogy miképpen vezeti ezt a színházat, amely színház egyébként sikeres és szeretik a nézők, azt a Nemzeti Színház szakmai mérőszámai mutatják meg, és mindenféle rosszízű híresztelés ellenére nem negyed- meg félházakkal mennek az előadások

– mondta Fülöp Péter, hozzátéve, hogy a 2025-26-os évadban több mint 120 ezer nézője volt a Nemzetinek.

„Világítsák át az intézményt, nézzék meg a belső folyamatokat, vizsgálják meg szakmailag, hogyan áll meg a lábán az a fajta művészet, amit Vidnyánszky Attila képvisel, és utána mondjanak ítéletet róla. Szerintem ez a korrekt és tisztességes. Ahhoz, hogy lássuk, Vidnyánszky Attila milyen módon lesz benne a következő időszak kulturális döntéseiben, nem kell jósnak vagy zseninek lenni. Mindannyian tudjuk, hogy semmilyen módon nem lesz benne.”

Vidnyánszky és a függetleneknek

A színházi életben lévő megosztottságról Fülöp Péter így vélekedett: „Én abban hiszek, hogy beszélgetni kell egymással, ezt célozta a Kaposváron újraindított Országos Színházi Találkozó, ahová a különböző esztétikát és gondolkodást képviselő színházak is elfogadták a meghívásunkat, és ezért hoztuk tető alá a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság közös elnökségi ülését. Sajnálatos, hogy a második találkozásra már nem került sor, és azt érzem, hogy van egyfajta flipperezős kilökdösés a szakmában, amivel nem tudok mit kezdeni. Aki ismer, az tudja: mindig annak a híve voltam, hogy tárgyaljunk és üljünk le beszélgetni.”

Szerinte lehet közös nevezőt találni a szakmában, az együttes elnökségi ülésen is meg lehetett találni a közös pontokat.

A teljesség igénye nélkül: szükség van arra, hogy az előadó-művészeti törvényt frissítsük és átalakítsuk. Egyetértettünk abban, hogy a kulturális szférában, illetve szűkebben nézve az előadó-művészetben további béremelésekre és bérfejlesztésekre van szükség, ahogy abban is, hogy biztonságosabbá kell tenni a színházakban az alkotói folyamatot. Elfogadhatatlan az a fajta hangnem és viselkedés, amelyet egyes alkotók megengednek maguknak. És egyetértettünk abban is, hogy érdemes áttekinteni a kulturális finanszírozás rendszerét, hiszen Csák János minisztersége alatt jelentős forráskiesést szenvedett el a szféra.

Fülöp Péter szerint a következő találkozás témája lett volna, hogy a függetlenek helyzetét is megnyugtatóan kell rendezni. „Viszonylag jól ismerem Vidnyánszky Attilát, és mindenféle híresztelés ellenére azt gondolom, nem érdekelt abban, hogy a függetleneknek ne legyen jó. De szerintem is muszáj tisztázni bizonyos kérdéseket, például, hogy valami független vagy magánszínház? A független mitől független? Ha én függetlennek tartom magam, akkor nem az államtól várom el, hogy megoldja a helyzetemet. Ha működési költségfinanszírozást várok el, és ezt megkapom, onnantól nem vagyok független színház. Ez egy hosszú téma, amiről beszélgetni kell. És biztosan vannak ebben olyan pontok, amelyekben a két társaság között nincs, vagy nem is lesz egyetértés. Én azt képviselem, hogy azt keressük, mi összeköt, és ne azt, ami szétválaszt.”

Az egyedi kérelmekben nincs semmi különös

A tao helyét átvevő kulturális finanszírozás az elmúlt években 37 milliárd forintról jelentősen lecsökkent: idén, a választások előtt 5 milliárd forintot osztottak szét, amiből nem jutott pénz a független színházaknak, kormányközeli alapítványoknak és cégeknek annál inkább. Ezek között a Magyar Teátrumi Társaság, amelynek Fülöp az ügyvezető titkára, 45 millió forint működési támogatást kapott, és ugyanennyit ítéltek meg Fülöp Péter FLP Consulting nevű cégének is, digitálistartalom-gyártásra. Fülöp szerint 2019 óta, amióta a tao-támogatásokat felváltotta ez a fajta pályázati rendszer, mindig is volt olyan kategória, amelyben nem csak regisztrált előadó-művészeti szervezetek kaphattak pénzt.

„Visszautasítom azokat a rossz ízű, óbaloldali kritikusoktól származó dehonesztáló kijelentéseket, amelyek úgy fogalmaznak, hogy én csak ne akarjak az online térben kultúrát közvetíteni. Létrehoztunk egy platformot, leforgattunk 42 podcast-beszélgetést a tágabban értelmezett kulturális életből a Puskás Petitől Kapu Tiborig – sokakat megszólítottunk, ez valós teljesítmény, az elérések, megtekintések konkrét számok, azokat nem lehet relativizálni. Ennek a digitális platformnak (kultplusz.hu) az a célja, hogy a művészeti ágakat a digitális térben összekapcsolja, és elérhetővé tegye minden generáció számára” – mondta. 

Arról, hogy erre pénzt kértem, született egy döntés, és a döntéshozók úgy ítélték meg, hogy jó ez az elképzelés. De aztán ezt az összeget nem kaptam meg, ahogy a Magyar Teátrumi Társaság számlájára sem érkezett meg a pénz, amit egyébként szakmai programokat szervezésére kapott az elmúlt években. Nem tudom, hogy az a fajta hergelés, ami az elmúlt hónapokban az előadó-művészetet és az egész országot jellemzi, helyes irányba megy-e. Az, hogy valaki támogatást kér és kap, nem egyenlő azzal, hogy tolvaj – és nagyon ebbe az irányba megy el a közbeszéd. Ez számomra visszatetsző, visszataszító és elfogadhatatlan.

Kérdésükre Fülöp Péter elmondta, hogy ha meg is érkezne a megítélt összeg a számlájára, az említett „hergelés” miatt azonnal visszautalná. „Ha lesz olyan pályázati lehetőség és forrás, ahol ezzel a platformmal el tudunk indulni, akkor pályázni fogunk. De ilyen hangulatban nem kívánok ebben részt venni. Sokan hajlamosak általánosítani, és a különböző pénzkérő forrásokat egész egyszerűen összemosni. Nem helyes.”

Hozzátette, hogy mióta világ a világ, vannak egyedi és pályázati módon elérhető kérelmek. „Amikor helyettes államtitkár voltam, ezres nagyságrendben találkoztam olyan kérelemmel, hogy valamely szervezet képviselői például egy jubileumra könyvet akartak kiadni vagy gálát akartak szervezni, és nem találták meg a normál pályázati struktúrában annak a lehetőségét, hogy forráshoz juthassanak, ezért kérelemmel fordultak a különböző finanszírozókhoz, döntéshozókhoz, amit vagy jóváhagytak, vagy nem. Nincs ebben szerintem semmi különös.”

(Borítókép: Fülöp Péter. Fotó: Luthár Kristóf)