A hőmérséklet emelkedésével nő a rossz éjszakai alvás kockázata. Míg a hőhullámok idején nagy hangsúlyt fektetnek a biztonság megőrzésére, amikor a hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik, a forró éjszakák alvásra és egészségre gyakorolt ​​hatásai kevésbé ismertek.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatait felhasználva nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy az éjszakák különösen gyorsan felmelegednek. A Kopernikusz tanulmánya szerint az 1970-es évek óta a minimális „érzésszerű” hőmérséklet az év 10 legmelegebb éjszakáján évtizedenként 0,32°C-kal emelkedett világszerte. Az univerzális termikus klímaindex (UTCI) néven ismert mérték a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szelet és a sugárzást veszi figyelembe.

Körülbelül két éjszakával nőtt a trópusi éjszakák száma is, amikor a hőmérséklet nem esik 20°C alá.

Az éjszaka az az időszak, amikor a testnek helyre kell állnia

A kutatók szerint a tendencia azért számít, mert a forró éjszakák kevesebb lehetőséget adnak a szervezetnek, hogy felépüljön a napközben tapasztalt hőségből. A forró napok, majd a forró éjszakák is egyre gyakoribbá válnak: Európában az 1970-es évek óta 73%-kal nőttek ezek az úgynevezett „összetett hőesemények”.

Alvás közben a pulzusszám és a fiziológiai aktivitás általában csökken, miközben a test maghőmérséklete csökken. Ez segíti az idegrendszert, az immunrendszert és a szív- és érrendszert, hogy felépüljön a napi szükségletekből.

De ha a hálószobában túl meleg marad, a test nehezebben tud megszabadulni a hőtől. A bőr közelében lévő erek kitágulnak, hogy meleget szabadítsanak fel, és a szívnek keményebben kell dolgoznia a vérkeringés érdekében. Az izzadás is kiszáradást okozhat.

Ennek eredményeként nehezebb elaludni, gyakoribb ébredés és kevésbé helyreállító alvás.

A probléma különösen súlyossá válhat, ha a forró éjszakák több egymást követő napon át tartanak. Egy éjszakai megzavart alvás és hiányos lehűlés után a szervezet másnap már terhelés alatt indul – éppen akkor, amikor a hőmérséklet ismét emelkedni kezd.

A kutatókat egyre jobban érdekli az, hogy az egyik napról a másikra felépülés ismételt hiánya segíthet-e megmagyarázni, hogy a hosszan tartó hőhullámok miért jelentenek ilyen jelentős egészségügyi kockázatot.

Mit tehet, hogy hűvös maradjon az éjszaka folyamán

A meleghez nem szokott területeken a legtöbb otthon nem alkalmazkodik az emelkedő hőmérséklethez, és nehezen hűl le naplemente után. Ennek eredményeként a hálószobák még sokáig melegek és párásak maradhatnak, miután a legrosszabb nappali hőség elmúlt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a belső hőmérsékletet lehetőleg 24°C alatt tartsák éjszaka, hogy elősegítsék a szervezet lehűlését és a kánikula idején a jobb alvást.

Íme hét intézkedés, amellyel lehűtheti otthonát a jobb éjszakai alvás érdekében a hőséghullámok idején:

• Sötétedés után nyissa ki az ablakokat, ha kint hűvösebb a levegő, mint bent.
• Napközben zárja be a redőnyöket, redőnyöket vagy függönyöket, hogy megakadályozza a helyiség felmelegedését.
• Használjon könnyű ágyneműt és laza, könnyű ruházatot.
• Lefekvés előtt vegyen hűvös zuhanyt vagy fürdőt.
• Igyál rendszeresen vizet, de kerüld a túl sok alkoholt és koffeint.
• Ha a hálószobában túl meleg lesz, költözzön az otthon leghűvösebb szobájába.
• Kapcsolja ki a felesleges elektromos készülékeket, amelyek további hőt termelnek.