ÉletmódSzerző: origo 2026. 08. 19. 1 percnyi olvasás
Némelyik egészen meghökkentő!
Régi babonák, különös népszokások és máig élő hagyományok kapcsolódnak az államalapítás ünnepéhez. Mutatjuk, milyen érdekességeket tartogathat még számunkra augusztus 20.

Augusztus 20-a nem csak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ugyanis az évben ekkor ehetünk először a frissen learatott búzaszemekből készült lisztből és kenyérből. Az aratás végét hatalmas bálokkal és lakodalmakkal szokás ünnepelni, hiszen ezzel egyidőben a munka időszaka is lezárul. A ropogós vekni jelképezi az otthont és az életet, hiszen egyik fő alapélelmiszerünk.
A nép hiedelmek szerint Szent István király napján fejezik le a „szúnyog királyt”. Ettől a naptól kezdve egyre kevesebb vérszívó rovarral találkozhatunk. Ez több mint valószínű, hogy nem így van. De az valóban igaz, hogy a nyár végéhez közeledve ők is fokozatosan tűnnek el.
Az országban sokan úgy tartották, hogy augusztus 20-a úgynevezett negyvenes nap. Ez annyit takar, hogy őseink sokáig abban hittek, hogy az ünnepnap időjárása még negyven napig velük lesz. Mindenki imádkozott a napsütésért és jó időért, hogy az aratást és betakarítást kényelmesen elvégezhessék a nyár végéig.
A népi hiedelmek szerint az államalapítás ünnepén indulnak útnak a gólyák. Augusztus 20-át sokan tartják választóvonalnak a nyár és az ősz között. Bizonyára a szárnyasok költözésnek nem az ünnephez van köze, hanem a teleléshez. Melegebb helyet keresnek maguknak a hidegebb hónapokra, majd jövőre ismét visszatérnek.