A nyári átigazolási piac már olyan, mint egy látványos pénzügyi erődemonstráció. Miközben a Premier League klubjai százmillió eurós igazolásokkal és milliárdos összköltéssel írják át újra és újra a rekordokat, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is egyre több pénzt pumpál a globális futballgazdaságba. Nagy kérdés, hogy meddig nőhet még a futball pénzügyi univerzuma – és ki tud egyáltalán lépést tartani az angolokkal?

Nincs is talán jobb fokmérője a pénz és a futball összekapcsolódásának, mint a nyári átigazolási szezon, amikor a labda rövid ideig nem gurul, de a virtuális bankjegyek iszonyatos sebességgel cserélnek gazdát. Nézzük meg, hogy van-e esély arra, hogy megdőljenek a minden évben megdönthetetlennek hitt rekordok, és kik lehetnek a főszereplői ennek a játszmának.

A Premier League mindenki előtt

A cikk írásának pillanatában a 10 legnagyobb transzferből 8 a Premier League-é, amelyre a futballban jártasak már kevésbé húzzák fel a szemüket. A két „betüremkedő” a Barcelona és az AC Milan 1-1, darabonként 75-80 millió eurós transzferrel. De hol van ez azoktól az összegektől, amelyeket a Manchester City vagy a Chelsea fizetett két labdarúgóért? Elliot Anderson Manchesterbe, Morgan Rogers Londonba 135 millió euró környékéért érkezik meg darabonként. Még így is a nyár legőrültebb költekezőjének a Tottenham Hotspur tűnik, akik eddig 270 millió eurót költöttek három játékosra.

Ránézésre úgy tűnik, hogy veszélyben lehet a 3 milliárd fontos Premier League költési rekord, amely így is 700 millió fonttal haladta meg tavaly a 2023-as rekordot. A Premier League idei nyári költése eddig nagyjából ennek a felét teszi ki. Vagyis minden esély megvan rá, hogy a következő egy hónapban olyan dolgokat lássunk még, amiket elképzelni sem tudunk.

Érdekesség, hogy a Bundesliga rekordja ezen a téren 850 millió euró 2025-ből, a spanyol rekord pedig 1,5 milliárd euró 2019-ből.

A nagyságrendbeli különbségek érzékelhetők. Főleg, ha tudjuk, hogy a spanyolok is leginkább 800 millió euró körül mozognak ezen időszakban.

Viszont Anglián kívül is van élet. A Bayern München 100 millió euró környékén újított be két játékossal. A Real Madrid duplaennyit költött, köztük az eddigi átigazolási rekordot és a királyi gárda produkálta: 125 millió euróért és egyéb kiegészítőkért Yan Diomandé vásárolták meg a RB Leipzigtől. A topcsapatok közül a Barcelona relatív várakozó üzemmódban figyeli a piacot, de a PSG pedig okos üzemmódba kapcsolva 150 millió euró környékén szerzett három fontos támadót.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok segít Európának

Több alkalommal írtam már Szaúd-Arábiáról a HOLDBLOG hasábjain, és a 2034-es világbajnoki rendezőnek esze ágában sincs leállni. Miután Cristiano Ronaldo megnyerte a bajnokságot, az Al-Hilal, Al-Nassr, Al-Ahli küzdelmek még inkább kiéleződhetnek. Az Al-Ahli Francisco Trincão-t 40 millió euró környékén szerezte meg, az Al-Hilal pedig döbbenetes módon 65 millió euróért a világbajnokság egyik üde színfoltját, a holland Crysencio Summerville-t kaparintja meg éppen.

Nem kell kommunizmus a futballba

Szaúd-Arábia tehát tovább jelenti a finanszírozási táplálékot az európai klubok számára, és ez számos afrikai vagy dél-európai futballistának jelent könnyebb döntést annál, mint az Egyesült Államokba áttenni a székhelyét. Ennek ellenére az USA is gazdagodott eddig három remek labdarúgóval a nyáron: Casemiro az Inter Miami, Robert Lewandowski a Chicago Fire, Antoine Griezmann az Orlando City mezét ölti magára mostantól.

A foci szélesedése számos korábbi elhasalt kísérlet (Kína és Oroszország) után most már véglegesedni látszik Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok hathatós működésével. Azonban a földrajzi távolság, a jelenleg élesedő UEFA-FIFA konfliktus és még mindig meglévő különbségek okán nem valószínű, hogy a közeljövőben olyan áttörés jöhetne, amire sokan várnánk. Pedig a Forbes legutóbbi jelentése szerint a top 30 között már hét amerikait is találhatunk a legértékesebb klubok listáján. A nemzetközi labdarúgás globalizálódása továbbra is leginkább a válogatottak összeeresztése kapcsán tud megjelenni, pedig a klubok azok, akik hétről hétre egymás ellen játszanak. Ezt a gordiuszi csomót kellene megoldani a következő évtizedekben.

A futballbevételek, és ami mögötte van

A labdarúgásban gyakran merül fel, hogy mégis miből költenek a klubok, de erre könnyű válasz az, hogy természetesen a bevételükből. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ez a mutató kinél és hol áll. Manapság kijelenthető, hogy megkülönböztethetünk nyolc nagy klubot (négy angol és a PSG, FC Barcelona, Real Madrid, Bayern München négyes), akik 800 millió euró és 1,2 milliárd euró közötti bevétellel bírnak. Őket követik a 400-600 millió euró bevételt felhalmozók. Majd egy harmadik csoportosulás, amely 200-300 millió euró között gyűjtöget. Mindenki, aki ez alatt van, abszolút más szinteken rúg labdába a gyepen és az asztal mellett is.

Érzékeltetésként a Ferencváros bevétele is valahol 40-70 millió euró körül alakulhat.

A FIFA legutóbbi számításai szerint a klubok 2025-ben egyébként rekordösszegű, 13,11 milliárd dollárt költöttek nemzetközi átigazolási díjakra, ami hihetetlen magasságot jelent. A futballklubok ugyanis egyre több pénzt termelnek. A Deloitte szerint az európai futballbevételek elérték a 40,2 milliárd eurót, amely egy valódi lélektani szint. Tíz évvel ezelőtthöz képest ma háromszor annyi pénz mozog az átigazolási piacon, mint korábban. A legnagyobb klubok bevétele nagyjából duplájára emelkedett ezen időszak alatt. Viszont a nemzetközi szinteken egyre többen jutnak különböző kereskedelmi bevételhez, hiszen a korábbi európai főtáblán lévők száma mára 108, míg az ez korábban 80 volt.

Ám a Konferencia Liga megteremtésével és a Bajnokok Ligája főtáblájának bővítésével kialakult ez a szám. Ugyanakkor sokan selejtezőznek most már olyanok is, akik nem érik el az áhított alapszakaszokat, ám különböző pénzösszegek ütik ezen együttesek markát.

A nép új játéka – A darts felemelkedése

A futballban a bevételgyártás alapvetően más logika mentén működik, mint a klasszikus üzletekben, hiszen a fociklubok nem híresek arról, hogy hatalmas profitokat termelnek. Azonban, ha egy klub tartósan jól teljesít, és a részvényei megfelelően szárnyalnak, akkor piaci értéke egyre fentebb kúszhat. Ebben az esetben, ha valaki szeretne kiszállni bizonyos tulajdonrészekből, akkor idővel óriásit kaszálhat azon. A futballklubokat (és általában a sportklubokat) a legmagasabb szinten ritkán értékesítik, de ha ez megtörténik, az iszonyatos extrapénzt jelent tulajdonosainak. A bostoni Fenway Sports Group 400 millió euróért vásárolta meg a Liverpool együttesét 16 évvel ezelőtt, és ma, amikor Jezz Bezos beszállásának híre kering, akkor már egy 6-7 milliárd dollárt érő klubról beszélhetünk.

A nyári futballtranszferek tehát mindig izgalmasak, ám érdemes a mögöttes motivációkat is megtekinteni. A futball szerelmesei mindenesetre valóságos hullámvasúton ülhetnek ezen időszakban, hiszen az itt gazdát cserélő pénzösszegek mindig mozgásban tartják a sportág körüli világot.     

---

Sziklai Attila többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.