GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 18. 3 percnyi olvasás
Különböző méretű úszóművekkel tervezik Budapest első belvárosi Duna-fürdőjét, amely akár néhány éven belül elkészülhet. Hosszabb távon több tucat fürdőhely is létesülhet a fővárosi Duna-szakaszon.
Több száz négyzetméteres úszóműre telepített új dunai fürdő terve körvonalazódik a Margit-sziget budai oldalán, amelynek teljes költsége az egymilliárd forintot is meghaladhatja – derült ki a Világgazdaság által megismert beszámolóból.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) lapunkkal közölte, hogy
A dunai fürdőzésről szóló koncepció kidolgozásában a Valyo – Város és Folyó Egyesület is részt vett. Az egyesület a saját munkájáról részletes tájékoztatást tett közzé, több lehetséges Duna-fürdőt is javasolt, köztük a Margit-sziget közelében is.
Az egyesület emlékeztetett, hogy a Római parti szabadstrand újranyitása után 2023 óta többek között művészeti projekttel és petícióval hívták fel a figyelmet a dunai lehűlés fontosságára a belvárosban is.
„A Duna-fürdőkkel kapcsolatos gondolkozás a Valyo sok éves munkájának eredményeként éledt újra a fővárosban” – fogalmazott lapunknak Győrfi Dániel, a Valyo építésze és urbanistája.
Összesen 49 helyszínt vizsgáltak meg, amiből 25 helyen lebegő Duna-fürdőt,
a többi helyszínen pedig szabadstrandot, vagy akár a vízben való lecsorgásra alkalmas úszósávot lehetne létrehozni.
A folyó fürdésre alkalmas szakaszainak hasznosítását elsőként Vitézy Dávid, még főpolgármester-jelöltként vetette fel. A később az újra megválasztott Karácsony Gergely is már arról beszélt, hogy Budapestnek ismét „birtokba kell vennie” a Dunát.
A tervezett Duna-fürdőt a Margitsziget budai oldalán, a Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdő előtti Duna-szakaszon alakítanák ki. A beruházás egy úszóműre telepített, ellenőrzött körülmények között használható folyami fürdőhely létrehozását célozza – olvasható a BGYH előterjesztésében.
A beruházás jelenleg az engedélyezési szakaszban tart, a kivitelezés még nem kezdődött el.
A létesítési engedélyezést a szükséges közterület-használati engedély hiánya miatt felfüggesztették.
Az úszóművet a tervek szerint a bejáróhídon keresztül a meglévő partfalhoz rögzítenék, további kikötési elemekkel stabilizálva.
Kiderült azonban, hogy a partfal betonja nem elég erős az eredeti megoldáshoz, ezért a rögzítési pontokat és a terhelést át kell tervezni. A végleges műszaki megoldást a Fővárosi Csatornázási Művekkel árvízvédelmi és üzemeltetési szempontból is jóvá kell hagyatni.
A közterület-használati engedély a hiánypótlások teljesítése után adható ki, ezt követően folytatódhat a létesítési engedélyezés.
Az úszómű megépítése csak valamennyi szükséges engedély megszerzése és a partfali rögzítés véglegesítése után kezdődhet el. A projektnek ezért egyelőre nincs hivatalosan meghatározott kivitelezési kezdőidőpontja.
A tervezett Duna-fürdőben közvetlenül a Duna vizét használnák,
nem termálvízzel vagy vezetékes vízzel töltenék fel a medencét. Az úszómű belső, hálóval elhatárolt medencéjén folyamatosan átáramolna a folyó vize. A megnyitás feltétele ezért a megfelelő vízminőség igazolása és folyamatos hatósági ellenőrzése lenne.
A BGYH három különböző műszaki változatot vizsgál a Duna-fürdő megvalósításához: a lehetőségek között egy nagyobb (Jetfloat platform), valamint két kisebb (BLUET 1., 2. változat) úszóplatform szerepel.
A 14 méter széles és 45 méter hosszú úszómű moduláris pontonelemekből állna, így az alakja és mérete az igényekhez igazítható lenne. A platformon két belső medencét alakítanának ki, ezek pontos méretét azonban a dokumentum nem közli. Ez lenne a vizsgált lehetőségek közül a legnagyobb, egyszerűbb szerkezetű változat.
Az úszómű 12,8 méter széles és 28 méter hosszú lenne. A platform közepén egy 8 × 20 méteres, összesen 160 négyzetméteres medence kapna helyet. A medence körül megközelítőleg 198 négyzetméternyi terület maradna a közlekedésre, a pihenésre és a szükséges kiszolgálófunkciókra.
A nagyobb platform 14,8 × 28 méteres lenne, benne egy 10 × 20 méteres, vagyis 200 négyzetméteres medencével. A medence körül mintegy 214 négyzetméternyi fedélzeti terület állna rendelkezésre.
Az úszóművek tervezett 100-200 millió közötti költsége ellenére
a BGYH azért számol akár milliárdos beruházási nagyságrenddel, mert számos jelentős kiadás összege egyelőre nem ismert.
Nem készült végleges költségbecslés többek között a bejáróhíd kialakítására, a partfali rögzítés megerősítésére, a parti építményekre, a daruzásra, valamint a helyszíni kivitelezésre és szerelésre.
További kiadást jelenthetnek az engedélyezési eljárások, a szakértői és tervezési munkák, az esetleges tervmódosítások. A csatornázási művek az üzemeltetési és árvízvédelmi vizsgálatok során további műszaki feltételeket is előírhat, amelyek tovább növelhetik a költségeket.
A Valyo azt is közölte: cél, hogy legkésőbb 2030-ra létrejöjjön Budapest első biztonságos, belvárosi dunai fürdőhelye. Az egyesület szerint az elmúlt nyarak sorozatos hőhullámai is megmutatták, hogy egyre nagyobb szükség van könnyen elérhető, mindenki számára hozzáférhető városi fürdőhelyekre.
Szerintük az első Duna-fürdőnek a belső városrészekből is egyszerűen és gyorsan megközelíthető helyen kell megvalósulnia. Erre alkalmas lehet a Jane Haining rakpart, ahol a fürdő kialakítása szervesen kapcsolódhatna a RAKPART projekt fejlesztéseihez, és tovább erősíthetné a belvárosi Duna-partok zöldebb, emberközpontú átalakulását.
Ingyenesen használható kell, hogy legyen, mert a folyékony köztereinkhez való hozzáférést nem szabad korlátozni
– jelentettei ki Győrfi Dániel a Világgazdaságnak. Hozzátette, hogy a turisták mellett a működésben elsődlegesen a budapestiek hozzáférését kell biztosítani.
Napi