A Tisza-kormány szakított a korábbi gyakorlattal, az oktatás irányítása tizenhat év elteltével ismét önálló tárcát kapott. Lannert Judit miniszter már parlamenti meghallgatásán világossá tette, hogy az első száz napot elsősorban a tárca felállítására, az oktatási rendszer átvilágítására és a szakmai párbeszéd újraindítására kívánja felhasználni. Azt ígérte, hogy szeptemberre a pedagógusok és a diákok is érzékelhetően „levegőhöz jutnak”.

Levegő az van

A minisztérium a Facebookon közzétett események szerint pedagógus-szakszervezetekkel, civil oktatási szervezetekkel, intézményvezetőkkel, egyházi fenntartókkal és diákszervezetekkel kezdett egyeztetéseket, és több jogszabálytervezetet pedig társadalmi vitára bocsátott. Az egyeztetésekből az első száz napban még csak részben születtek végrehajtott, az iskolák mindennapjaiban is mérhető változások. Ehhez nyilván több idő kell, de a kommentelők türelme fogy, a pedagógusok is és a szülők is gyors döntéseket várnak. 

Visszaadtak bizonyos jogokat az iskoláknak

Augusztus 11-én az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvénycsomagot. A változtatás nyomán a nevelőtestületek ismét maguk fogadhatják el az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét. A tantestületek véleményezhetik az igazgatói pályázatokat is, a fenntartónak pedig a kinevezés előtt ki kell kérnie az iskolában dolgozók álláspontját. Egyúttal bővülnek az igazgatók munkáltatói jogosítványai is, ha nem is kapnak teljes autonómiával dönthetnek, de sok kérdésben tágabb mozgásteret kapnak. 

A törvénymódosítás enyhítette a pedagógussztrájk korlátozását is. A módosítás szerint az iskoláknak a munkabeszüntetés alatt továbbra is biztosítaniuk kell többek között

•  a gyermekfelügyeletet, 
• az étkeztetést, 
• a kollégiumi működést 
• és a sajátos nevelési igényű diákok ellátását, a korábbi szabályokhoz képest azonban szélesebb lehetőség nyílik a sztrájkjog gyakorlására. 

A kormány már május végén elrendelte a Klebelsberg Központ és a tankerületek szervezetének, gazdálkodásának és személyi állományának átvilágítását. A vizsgálat után ugyan megmaradt a Klebelsberg Központ, de a tervek szerint oktatásfejlesztést támogató háttérintézménnyé alakítják, a tankerületek pedig a közvetlen irányítás helyett inkább koordináló feladatot kapnak. Az eddigi tankerületi vezetők megbízatása megszűnik, az állásokat nyílt pályázaton töltik be. 

Megszüntették az értékelést, plusz pénz így nem lesz

A Tisza egyik első népszerű oktatáspolitikai döntése a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztése volt. A parlament júliusban kimondta, hogy a 2025/2026-os tanévben az értékelést nem kell alkalmazni, és hatályon kívül helyezte a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletet is. A döntés arral indokolták, hogy a rendszer nem volt alkalmas a pedagógusok valós teljesítményének mérésére, miközben jelentős adminisztrációs terhet rótt az iskolákra. A felfüggesztés szakmai és érdekvédelmi támogatást is kapott, ám a döntésnek pénzügyi oldala is van.

A korábbi szabályok alapján az átlagos teljesítményű pedagógus legfeljebb havi 20 ezer, a kiemelkedően teljesítő tanár pedig havi 20–60 ezer forintos illetményemelést kaphatott. A már megállapított, a fizetésbe beépült emelések nem vesznek el, új teljesítményértékelés hiányában azonban újabb pedagógusok nem szerezhetnek ilyen bérelemet. Rétvári Bence korábbi oktatási államtitkár szerint ezzel összesen 33 milliárd forinttól esnek el a pedagógusok. A PDSZ ezt vitatja, a szakszervezet szerint 2026-ra eleve nem terveztek be ekkora összeget, ezért nem lehet tényleges pénzelvonásról beszélni.

A beígért 25 százalékos béremelés várat magára

A Tisza választási programjának egyik konkrét oktatási vállalása a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, úgynevezett NOKS-dolgozók 25 százalékos béremelése volt. Ebbe a körbe tartoznak többek között 

• a pedagógiai asszisztensek, 
• gyógypedagógiai asszisztensek,
• iskolatitkárok, akiknek jelentős része továbbra is rendkívül alacsony fizetésért dolgozik.

A béremelés az első száz napban nem valósult meg. Június elején a szakszervezetek még arról számoltak be, hogy az intézkedéshez meg kell várni a pénzügyi tárca álláspontját, és további tárgyalások szükségesek. A pedagógusok kaptak ugyan 0,4 százalékpontos, januárig visszamenőleges bérkorrekciót, erre azért volt szükség, hogy a januárban végrehajtott 10 százalékos emelés után a pedagógusbérek elérjék az Európai Unióval kötött megállapodásban vállalt szintet, vagyis a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Hetvenmilliárdos ígéretből legfeljebb negyvenmilliárdos program lett

Az első száz nap legnagyobb oktatáshoz kapcsolódó új pénzügyi intézkedése a rászoruló gyermekek után járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás. A Tisza a kampányban még azt ígérte, hogy a program mintegy 700 ezer nehéz helyzetben élő családnak nyújt majd segítséget, és 70 milliárd forintot különít el rá. A kormányzati bejelentésben azonban már körülbelül 400 ezer jogosult gyermek szerepelt, így a keretösszeg is jelentősen csökkent.

A támogatás ráadásul a századik napig még nem érkezett meg a családokhoz. 

• Az első, 50 ezer forintos pénzbeli rész kifizetési határideje augusztus 24., 
• a második 50 ezer forintot pedig november végéig, utalvány formájában adják át. 

Elindult a 45 milliárd forintos tankönyvnyomtatási keretszerződés felülvizsgálata, és megkezdődött a tankönyvkínálat bővítésének előkészítése, de a szabad tankönyvválasztás a századik napig nem állt helyre. Vizsgálják a KRÉTA működését és szerződéseit, ám az átvilágításból eddig nem született nyilvánosan számszerűsíthető megtakarítás vagy új oktatási forrás.

A Nemzeti Alaptanterv átalakítása, a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelése, a pedagógushiány kezelése, a szakképzési kancellári rendszer megszüntetése és az új felsőoktatási törvény kidolgozása eztán következik. Az első 100 nap jórészt jogi, szervezeti és politikai változtatásokkal telt, nem hozott olyan pénzügyi fordulatot, amelyet a tanárok, az oktatást segítő dolgozók vagy maguk az intézmények széles köre már a fizetésében, a létszámban vagy az iskolák működési körülményeiben érzékelhetne.