GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 18. 4 percnyi olvasás
Az adósságszint fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság felhajtja a sárga fém árfolyamát.
A hosszabb lejáratú kötvények kerültek a befektetői aggodalmak középpontjába, legyen szó az inflációról vagy a hitelből finanszírozott mesterségesintelligencia-boomról – és ennek árát a kormányok fizetik meg. Az arany viszont ebben az esetben mindezzel jól jár.

Világszerte meredeken emelkednek az államok hitelfelvételi költségei.
Bár az egyes piacokon országspecifikus tényezők is szerepet játszanak, a hozamokat felfelé hajtó strukturális erők globális természetűek - írja a Bloomberg elemzése.
Az egyik félelem az, hogy a tartós geopolitikai feszültségek miatt a gazdaságok sérülékenyebbé válnak a kínálati sokkokkal és az inflációs nyomással szemben. A kötvénytulajdonosok amiatt is aggódnak, hogy a kormányok nem tudják megfékezni kiadásaikat, ami tovább ronthatja a költségvetések helyzetét. Eközben a piaci struktúrában és a demográfiában bekövetkező változások miatt csökken a kereslet a korábban stabil vásárlói kör részéről.
A piac lényegében azt üzeni: a jövőben magasabb inflációra, vagy legalábbis nagyobb bizonytalanságra számítunk, ezért magasabb hozamot követelünk a hosszabb lejáratú kötvényekért
– mondta Justin Onuekwusi, a St James’s Place szakértője.
Az államok finanszírozási költségei a teljes globális hozamgörbén emelkednek, de a hosszú lejáratú adósság különösen érzékeny a költségvetési problémákra, mivel ennek hozama jellemzően a legmagasabb. Az aggodalom már akkora, hogy egyes országok a hosszú lejáratú kötvények helyett egyre inkább a rövidebb futamidejű papírok kibocsátása felé fordulnak. A kormányok mozgástere ugyanakkor korlátozott, hiszen alkalmazkodniuk kell ahhoz a világhoz, amelyben már nem tudják évtizedekre rendkívül alacsony kamatok mellett rögzíteni finanszírozási költségeiket.
Az amerikai 30 éves államkötvények hozama június vége óta csaknem 40 bázisponttal emelkedett, és kedden elérte az 5,33 százalékot, ami 2007 közepe óta a legmagasabb érték. Ez komoly fejfájást jelent Donald Trump elnöknek és Scott Bessent pénzügyminiszternek a félidős választások előtt, mivel
az állam magas finanszírozási költségei a vállalati és lakossági hitelek kamataiba is begyűrűznek.
A globális adósságpiacokat idén súlyosan érintette a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaárak hatása. Ez felerősítette azokat a várakozásokat, hogy a Federal Reserve és más jegybankok szigorítani fogják monetáris politikájukat.
Az emelkedő kamatok tovább nehezítik a világ vezető gazdaságainak egyébként is problémás költségvetési helyzetét. Az Egyesült Államokban az államadósság kamatterhei továbbra is a növekvő költségvetési hiány a legfontosabb tényezők között szerepel. A büdzsé kamatterhei a folyó pénzügyi évben eddig 15 százalékkal 1,17 ezermilliárd dollárra emelkedtek - részben az amerikai állampapírhozamok emelkedése miatt.
A kötvénybefektetők problémái azonban ennél régebbre nyúlnak vissza, és a közelmúltbeli árfolyammozgások arra utalnak, hogy más tényezők is hozzájárulnak a hosszú lejáratú hozamok emelkedéséhez.
Az egyik ilyen tényező a vállalati hitelfelvevők által támasztott verseny. A rekordütemű kötvénykibocsátás jelentősen növelte a hosszú futamidejű papírok kínálatát az amerikai kötvénypiacon, különösen azért, mert a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásaikat finanszírozó technológiai vállalatok hosszabb lejáratra igyekeznek hitelt felvenni.
Ezek az amerikai vállalatok egyre gyakrabban jelennek meg a külföldi kötvénypiacokon is.
Jó példa erre példa az Alphabet, amely első alkalommal készül ausztrál dollárban denominált, 5 milliárd ausztrál dollár (3,6 milliárd amerikai dollár) értékű kötvénykibocsátásra.
Európában a magas állami hitelfelvétellel és a tartós inflációs nyomással kapcsolatos aggodalmak többéves csúcsokra emelték a hosszú távú finanszírozási költségeket.
Bár a kötvényeladási hullám jelentős részét az inflációs nyomással kapcsolatos aggodalmak hajtották, a hosszú lejáratú úgynevezett breakeven inflációs ráták – amelyek a piac jövőbeli inflációra vonatkozó várakozásait tükrözik – a legtöbb nagy piacon viszonylag stabilak maradtak. A hitelfelvételi költségek növekedését ehelyett elsősorban az úgynevezett reálhozamok emelkedése okozta, vagyis
nőtt az infláción felül az a kompenzáció, amelyet a befektetők a kötvények tartásáért követelnek, vagyis a futamidőprémium.
A magasabb hozamok nyomást gyakorolhatnak az aranyra, ha az emelkedésüket monetáris szigorítás okozza, mivel ilyenkor a kamatot nem fizető nemesfém kevésbé vonzóvá válik a befektetők számára. Ha azonban a hosszú lejáratú kötvények magas hozamai inkább a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakat tükrözik, nem pedig a gazdaság erejét, akkor tovább gyengülhet az arany és az amerikai államkötvényhozamok közötti, történelmileg negatív kapcsolat.
Ha a 30 éves amerikai hozam azért ugrik meg, mert a piac újabb Fed-kamatemeléseket vár, az jellemzően rossz az aranynak. Ha viszont azért, mert
a befektetők egyre nagyobb prémiumot kérnek az amerikai államadósság hosszú távú tartásáért, akkor a kötvényhozam és az arany egyszerre is emelkedhet.
A lényeg tehát az, hogy az adósságszintek - idértve az államadósságot és a vállalati adósságokat is (lásd eladósodó MI-vállalatok) fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság emelkedik, így a befektetők által klasszikus menedékeszközként kezelt arany árfolyama is emelkedhet.
Az arany közelmúltbeli, 4000 dolláros szint fölé történő visszakapaszkodását a befektetői kereslet újbóli élénkülése, valamint a jegybanki – különösen a kínai – aranyvásárlások fellendülése támogatta. A Bank of America kedden közzétett alapkezelői felmérése szerint
2023 márciusa óta nem volt olyan magas azoknak az alapkezelőknek az aránya, akik alulértékeltnek tartják az aranyat.