GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 18. 4 percnyi olvasás
Importdömpig: majdnem 40 százalékkal lett olcsóbb a barack.
Alaposan átrendeződött az idén a magyar gyümölcspiac: miközben több fontos gyümölcsfaj termése javult a rendkívül gyenge 2025-ös évhez képest, a kínálat bővülése és az import erősödése jelentősen lenyomta az árakat. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentése szerint az idei szezon egyik legfontosabb jellemzője, hogy a nagyobb árumennyiségből származó előny jelentős részét elviheti az árak zuhanása.
A Budapesti Nagybani Piacon a nyári körte leggyakoribb termelői ára a 33. héten mindössze 350 forint volt kilogrammonként, 56 százalékkal maradva el az egy évvel korábbitól. A nyári almát 475 forintért, az Idared és a Jonagored fajtákat 400, a Goldent pedig 450 forintért kínálták.
A kajszi kilogrammonkénti 750 forintos ára csaknem 46 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi azonos heti szintnél. A hazai őszibarack két legfontosabb típusát 895 forintért árusították, ami megközelítőleg 40 százalékos éves áresést jelentett. A nektarin leggyakoribb ára 725 forint, a kisebb méretű kékszilváé 450, a Stanley szilváé pedig 725 forint volt.
A külkereskedelmi adatok alapján tovább nőtt Magyarország importfüggősége. A dinnyefélék nélküli gyümölcsbehozatal 2026 első fél évében 8,2 százalékkal, 176,1 ezer tonnára emelkedett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 10,6 százalékkal, 28 ezer tonnára csökkent.
Az importérték 4,4 százalékkal, 113,2 milliárd forintra nőtt, miközben a gyümölcsexportból származó bevétel 13 százalékkal, 22,9 milliárd forintra esett. A két forgalmi irány közötti különbség így az első hat hónapban meghaladta a 90 milliárd forintot.
Különösen látványos az alma behozatalának növekedése. Friss fogyasztásra 22,1 ezer tonna alma érkezett az országba, 37 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában. Az ipari alma importja több mint kétszeresére, 1,9 ezer tonnára emelkedett.
Őszibarackból és nektarinból 4,55 ezer tonna volt a behozatal, ami 29 százalékos növekedés. A magyar kivitel ugyan több mint kétszeresére nőtt, de 329 tonnás mennyisége továbbra is eltörpült az import mellett. Az egész 2025-ös évben 15,4 ezer tonna őszibarack és nektarin érkezett Magyarországra, miközben az export mindössze 293,5 tonna volt.
A változás legszembetűnőbben az őszibarack és a nektarin piacán látható. Az AKI PÁIR adatai szerint a belföldi őszibarack átlagos termelői ára a 26–33. héten 34 százalékkal, 881 forintra csökkent kilogrammonként az előző év azonos időszakához képest. A nektarin ára a 29–33. héten 38 százalékkal, 733 forintra esett.
A tavalyi rendkívül alacsony összehasonlítási alap után ugyanakkor érdemben javultak a hazai terméseredmények. Magyarországon 2025-ben mindössze 6,3 ezer tonna őszibarack termett, 64 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Idén július 16-ig a terület 27 százalékáról takarították be a gyümölcsöt, a hektáronkénti 6,7 tonnás termésátlag pedig több mint kétszerese volt a tavalyinak.
A hazai kínálatnak azonban az európai termeléssel és az importtal is versenyeznie kell. Az Európai Unió négy meghatározó termelőországában – Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban – az ipari célú termés nélkül 2,74 millió tonna őszibarack és nektarin teremhet, 8 százalékkal több, mint tavaly. Különösen Görögországban várható nagy ugrás: a nektarintermés 51, az őszibaracké 23 százalékkal növekedhet.
A Világgazdaság korábbi piaci körképe már a szezon elején arra figyelmeztetett, hogy a magyar őszibaracknak jelentős importkínálattal kell megküzdenie, miközben a fogyasztói árak a minőség és az értékesítés helye szerint igen széles sávban mozognak.
A versenyt erősíti, hogy a külföldi gyümölcsök árai is jelentősen csökkentek. Az importőszibarack átlagos nagykereskedelmi ára a szezon első részében 26 százalékkal, 1404 forintra, a nektariné 27 százalékkal, 1480 forintra esett. A külföldi áru ráadásul az idén a hazai szezon alatt sem tűnt el a piacról.
Hasonló folyamat játszódott le a kajszinál. A hazai kajszi június vége és július közepe közötti átlagára 52 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A 33. hétre az ár további 50 forinttal, kilogrammonként 750 forintra mérséklődött.
Bár 2026 első fél évében a kajsziimport mennyisége 21 százalékkal csökkent, a behozott 919 tonna még mindig több mint háromszorosa volt a 270 tonnás magyar kivitelnek. Az export látványosan, a tavalyi alacsony bázis több mint tizenhatszorosára nőtt, de ez önmagában nem változtatta meg a külkereskedelmi mérleget.
A magyar termelők helyzetét tovább nehezítheti az orosz piac részleges bezárása a török csonthéjas gyümölcsök előtt. A Világgazdaság beszámolója szerint az orosz korlátozások miatt török őszibarack, nektarin, kajszi, szilva és meggy kerülhet át az Európai Unió, azon belül pedig Közép-Európa piacaira.
Ez azért jelent különösen nagy kockázatot, mert a török kínálat egy eleve bőségesebb európai szezonban jelenhet meg. Az olcsóbb import rövid távon kedvezhet a fogyasztóknak és a feldolgozóknak, a magyar gazdák alkupozícióját azonban tovább ronthatja.
A meggypiac jól mutatja, hogy a kisebb termés sem garantál automatikusan magasabb árat. A hazai termést az idén mindössze 30 ezer tonna körülire becsülték, a nagybani termelői ár mégis átlagosan 30 százalékkal maradt el a tavalyitól. A VG meggypiaci elemzése szerint a magyar meggy a 23–27. héten átlagosan 1244 forintba került kilogrammonként.
A piaci adatok összességében kettős képet mutatnak. A fogyasztók a tavalyinál jóval olcsóbban juthatnak több szezonális gyümölcshöz, különösen kajszihoz, őszibarackhoz és körtéhez. A termelők számára viszont a nagyobb mennyiség nem feltétlenül ellensúlyozza az árak visszaesését:
nem csökkentek olyan ütemben, mint a termelői árak. A gyorsan romló gyümölcsöt ráadásul nem lehet hosszabb ideig visszatartani a piacról, ezért kínálati többlet esetén a gazdák alkupozíciója rendkívül gyenge.
A magyar gyümölcspiac legnagyobb problémája így már nem kizárólag a termésbiztonság. A 2025-ös fagykárok megmutatták, milyen súlyos következménye lehet az időjárási kitettségnek, az idei év viszont azt jelzi: a kedvezőbb termés sem biztosít megfelelő jövedelmet, ha közben Európa-szerte nő a kínálat, az import pedig a magyar szedési időszakban is olcsón és nagy mennyiségben van jelen.
Napi