„Ki találta ki azt a baromságot, hogy duzzasztó kell a vízmegtartáshoz? Olvasom az alábbi bejegyzésemhez fűzött kommenteket, s közben fogom a fejem, mert el nem tudom képzelni, hogy honnan ered az a fénysebességgel terjedő baromság, hogy Bős-Nagymarost kellett volna megépíteni, és már régen végig kellett volna építeni duzzasztókkal a Dunát” – fakadt ki kedd délutáni Facebook-bejegyzésében Sallai Róbert Benedek.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának volt elnöke, Túrkeve polgármestere szerint az a mondás, hogy „Magyarországról kifolyik a víz, ezért minél több duzzasztót kell építeni”, jól hangzik, csak éppen vízgazdálkodási szempontból félrevezető, és teljes butaság. Szerinte ugyanis a gátak megölik a folyókat és megölik a tájakat. Fel is sorolta, hogy miért gondolja így:

1. A duzzasztó nem a tájban tartja meg a vizet, hanem elsősorban a mederben. Azonban a Kárpát-medencében nem pusztán magasabb vízszintre lenne szükségünk a folyóban, hanem arra, hogy a víz kijusson az árterekre, mellékágakba, mélyfekvésű területekre, beszivárogjon a talajba és emelje a talajvíz szintjét. Nem a folyók keresztgátakkal való teleépítésével, hanem a víz tájba vezetésével és a felszín alatti vízkészletek utánpótlásával lehet esély megmenteni a kiszáradó Alföldet.
2. A keresztgát feldarabolja a folyót. Megakasztja nemcsak az élőlények, hanem a hordalék és a tápanyagok természetes mozgását is. Fölötte feltöltődés, alatta hordalékhiány és medermélyülés jelentkezhet. Vagyis amit az egyik helyen „megjavítunk”, annak az árát gyakran lejjebb fizeti meg a folyó és a táj. Ez nem élővilág-védelmi kérdés, hanem gazdasági kérdés: a gátakkal szabdalt folyók mederváltozásai miatt elképesztő pénz a fenntartásuk. Ezért igyekeznek világszerte számos helyen megszabadulni a feleslegessé vált keresztgátaktól.
3. A folyó legfontosabb kapcsolata nemcsak felfelé és lefelé van, hanem oldalirányban is: az ártérrel. Az elmúlt másfél évszázadban éppen ezt a kapcsolatot vágták el töltésekkel, mederszabályozással és gyors vízlevezetéssel. Ez az a vízrendezési szemlélet, amely a jelenlegi problémák jelentős részét eredményezte, és nem a gátak hiánya. Most pedig sokan ugyanennek a rendszernek a problémáit újabb műtárgyakkal akarják orvosolni, ami Sallai szerint agyrém.
4. Magyarország vízhiányának egyik alapvető oka nem az, hogy nincs elég beton a folyókban, hanem az, hogy amikor sok víz érkezik, alig adunk neki helyet a tájban, és nem tartjuk meg. Árvízkor gyorsan levezetjük, aszálykor pedig csodálkozunk, hogy nincs mit visszatartani. Márpedig elsősorban nem keresztgátakkal, hanem a víz tájba vezetésével, az árterek visszakapcsolásával és a folyók számára rendelkezésre álló tér növelésével lehet megtartani a vizet.
5. Lehet olyan helyzet, amikor egy duzzasztómű energetikai, hajózási vagy vízellátási okból indokolható. De ebből nem következik, hogy a folyók lépcsőzése általános gyógymód lenne a vízhiányra – egyáltalán nem az. A valódi vízmegtartás nem azt jelenti, hogy a folyót tározólánccá alakítjuk, hanem azt, hogy a vizet visszaengedjük a tájba.

„Állítsuk helyre, ahol lehet, a természetes meanderezettséget és a folyó–ártér kapcsolatot, és segítsük a felszín alatti vízkészletek utánpótlását – amit nem akkor kell elkezdeni, amikor júliusban már kiégett az Alföld és óriási a párolgási veszteség. Meg kellene végre érteni: nem az a cél, hogy minél több víz álljon két betonfal között, hanem hogy minél több víz maradjon az Alföld talajában, ártereiben, rétjeiben, erdeiben és vizes élőhelyein. Ehhez a folyók keresztgátakkal való teleépítése nem jó megoldás” – hangsúlyozta Sallai Róbert Benedek.

A politikus szerint rémesen bosszantó, hogy Pakstól függetlenül is terjed ez a téves elképzelés. Posztjának végén számos szakirodalmat is felsorolt a témában.

Váratlan bejelentést tett Magyar Péter a paksi atomerőműről és a Dunáról, erre várt az ország: megmondta, mikortól nő a vízszint és kezdődik meg a visszakapcsolás

Fontos információt közölt Magyar Péter kedden este a közöségi oldalán. Ebben a magyar miniszterelnök némiképp váratlanul arról kezdett el beszélni, hogy mikor kezdődhet meg a paksi atomerőmű visszakapcsolása, mivel azt a Duna vízszintje már lehetővé fogja tenni.

A Tisza-kormány tájékoztatása szerint ezen a héten a keddi és a szerdai nap kritikus lesz, mert addig további 14-15 centiméteres apadás várható a Dunán. Magyar Péter vasárnapi közlése szerintn akkor 9 centiméterre állt a Duna vízszintje attól, hogy az utolsó előtti turbinát ismételten ki kelljen kapcsolni. Ez csak csak akkor lesz elkerülhető, ha a bárkák süllyesztése meghozza a várt eredményt.