A közlekedés és szállítás terén 75 vállalást tart számon a Tisza-kormány lépéseit is követő Ígéretfigyelő. A szám nagy, de sok a listán az átfedés, hiszen egyes projektek külön-külön, illetve csomagok, többéves stratégiák elemeként is szerepelnek. Másként kérhető továbbá számon egy olyan intézkedés 100 nap elteltével, amely egyetlen döntést, például jogszabályalkotást igényel, és másként egy pénz- és időigényes beruházás. Azonban az utóbbiaktól is elvárható az előkészítettség adott szintje.

BuBe vasút, uniós pénzek és hatósági áras üzemanyag

Volt viszont három, kifejezetten az első 100 napra vonatkozó, a közlekedést érintő ígérete a Tisza-kormánynak.

• Az első, hogy megmarad az üzemanyag árának felső forintos határa. Ez a benzin esetében 595 forint, a gázolajnál 615 forint volt. Az ársapka egy ideig maradt is, de megszűnt, amikor a két termék ára az előbbiek alá esett. Bár egy akkor született jogszabály alapján a gazdasági és energetikai miniszter újra bevezetheti a korlátot, ha indokoltnak látja, ez a lehetőség sok vitát kavart.
• Összetettebb 100 napos ígéret volt az elakadt uniós pénzek hazahozatala. Ennek hazai jogszabályi és brüsszeli egyeztetéssel járó feltételei voltak. A munka tart, a közlekedést illető Ikop-források szempontjából a teljesítést folyamatban lévőnek tekinti az Ígéretfigyelő.
• Nagy figyelmet kapott a harmadik 100 napos ígéret, a Budapest-Belgrád vasút beruházás építésének azonnali felülvizsgálata, különös tekintettel a titkosított szerződésekre. Az átvilágítás zajlik, a személyforgalom várhatóan az ősszel indul. Az átvilágítás eredményét még nem hozták nyilvánosságra.

Látványos ígéretlista, évekre elhúzva

A többi ígéret hosszabb távú – és már nem is a 100 napos listán szerepel –, és egyelőre nem is teljesült belőle egy sem. Nem csoda: jellemzően sokéves, drága projektekről van szó. Az Ígéretfigyelőtől még részben teljesült minősítést sem kapott egyetlen közlekedési projekt sem, viszont 14 vállalás olyat, amely szerint a teljesítés folyamatban van. Problémás, illetve meghiúsult közlekedési ígéret egy sincs a portál szerint.

A célokat már megfogalmazták

A kormány közlekedésfejlesztési elképzeléseinek jelentős részét a 2026 és 2035 között teljesítendő Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv (BGVT) tartalmazza. Ebben találjuk a legnagyobb súlyú, és az adófizetők által is leginkább elvárt fejlesztéseket, intézkedéseket. Jórészt ezek közül kerül ki az említett, már folyamatban lévő 14 vállalás is. Igaz, ami halad, az pont nem mind gigaprojekt: van eredménye például a helyi munkaerőmobilitás segítésének a hátrányos térségekben, és felülvizsgálják a nagyteljesítményű elektromos rollerekre vonatkozó közlekedési szabályokat. A továbbiak azért hangsúlyosabbak.

A július 22-én meghirdetett, említett BGVT-t, amelyet 3550 milliárd forintból kell megvalósítani. Ennek részeként 10 év alatt 1800 milliárd forint fordítható a vasúti járműpark és a hálózat fejlesztésére. A már bejelentett előkészületek, intézkedések (uniós pénzek hazahozatala) alapján látványos listából áll a folyamatban lévő vállalások sora, amelyek megvalósulására tehát még várni kell. Zajlik tehát

• a vasúti kocsik és a mozdonyok átlagos korának megfelezése,
• a komplett budapesti és nagyvárosi HÉV projekt a járműcserékkel együtt,
• az IC-flotta megújítása,
• a nem villamosított vonalakon az akkumulátoros vonatok részbeni bevezetése,
• a kétvágányúsítás több vonalon történű megoldása,
• új iparvágányok létesítésének segítése állami eszközökkel,
• a kamionforgalom egy részének vasútra terelése,
• a már említettel átfedve a HÉV- és a villamoshálózat fejlesztésének kiemelt kezelése,
• vagy a Szombathely és Zalaegerszeg közötti közvetlen vasúti kapcsolat kiépítése.

Ez utóbbit várhatjuk el a leghamarabb, a megvalósítás dátuma ugyanis 2028.

Folyamatban lévőnek írja még a portál a 35 évre szóló autópályakoncessziós-szerződés felülvizsgálalát, a közbeszerzések átláthatóvá tételét, a vasút fejlesztések saját forrásának előteremtését (különös tekintettel a NATO-célú vasúthasználatra), vagy a 15-20 évre szóló vasútfejlesztési terv összeállítását.

Az egész ország felkapta a fejét két új metrómegálló hírére  

Érdekes módon az Ígéretfigyelő, miközben listára vette a 4-es metró meghosszabbítását és a 3-as metró kocsijainak klimatizálását (itt nem tudunk előrelépésről), nem említi a 3-as metró két megállóval történő megtoldását észak felé. Pedig az, a metró vasúti kapcsolatának megteremtése miatt országos súlyú elképzelés. Ám amennyire fontos, annyira problémás is. Nyitott például, hogy honnan lesznek rá új szerelvények, az irányítástechnikája pedig hogyan hangolható össze a meglévő rendszerével, ha nem lehet, vagy nem szabad együttműködni az eredeti orosz gyártóval. Az infrastruktúra elvben kész eredeti terveit is frissíteni kell.

Hasonlóan körülményes – legalábbis a mérete miatt – a budapesti és a vidéki nagyvárosi HÉV-projekt. A különböző osztályú személykocsik beszerzése pályázaton keresztül, illetve hazai gyártásból várható, és úgy tűnik, lesz valami az előző közlekedési miniszter által lefújt mozdonybeszerzésből is.

Minden egyes projekt haladására odafigyel a lakosság. A napokban például híre ment, hogy a kormány kihúzott két jelentős balatoni vasútfejlesztést is az uniós programból: a Balatonaliga és Lepsény közé tervezett deltavágány, amely lehetővé tette volna a Balaton vasúti körüljárhatóságát, továbbá az északi parti vasútvonal villamosításának folytatását, amely a Balatonfüred–Tapolca, a Tapolca–Keszthely és a Tapolca–Ukk szakaszt is érintette volna. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter reagálásában egyebek mellett az északi parti fejlesztések megalapozásáról írt.