GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 18. 2 percnyi olvasás
Európa energiaellátása egyre sérülékenyebbé válik: az aszály miatt már Romániában is le kellett állítani egy atomreaktort.
A Duna példátlan kiszáradása már Románia egyetlen működő cernavodai reaktorát is leállásra kényszerítette, miközben Magyarországon és Franciaországban is komoly gondokat okoz a hőség és a vízhiány. Az áramhiány miatt egyes szakértők már áramkorlátozástól tartanak, és nem zárják ki, hogy Európa végül Oroszországtól vagy Fehéroroszországtól próbáljon segítséget kérni.
Európa energiapiaca újabb komoly próbatétel előtt áll: a történelmi aszály és a rendkívüli hőség egyszerre sújtja az atom-, víz- és hőerőművek működését.
A Duna vízszintjének zuhanása különösen súlyos helyzetet teremtett, hiszen több atomerőmű hűtésében is kulcsszerepet játszik a folyó.
Romániában le kellett állítani a cernavodai atomerőmű egyetlen működő reaktorát az alacsony vízállás miatt. A két romániai reaktor normál körülmények között az ország villamosenergia-fogyasztásának mintegy ötödét fedezi. A kiesést széntüzelésű kapacitással és vízerőművekkel próbálják ellensúlyozni, miközben Bukarest az import lehetőségét is vizsgálja.
A helyzet Magyarországon sem megnyugtató. A Duna apadása a paksi atomerőmű teljesítményét is visszavetette, ami jól mutatja, mennyire kiszolgáltatottá válhat az energiatermelés a szélsőséges időjárásnak. A probléma nem kizárólag a nukleáris kapacitásokat érinti: a vízerőművek termelése is csökken, miközben a hőség miatt a légkondicionálók egyre nagyobb terhelést jelentenek a hálózatnak.
Franciaországban, ahol az áramtermelés mintegy 70 százalékát az atomenergia adja, szintén jelentős kapacitáskiesést okozott a rendkívüli időjárás. Bulgáriában pedig már felmerült annak lehetősége is, hogy a kozloduji atomerőmű teljesítményét vissza kell venni, vagy szélsőséges esetben a termelést is fel kell függeszteni.
A vz.ru elemzése szerint a helyzet azért különösen veszélyes, mert Európa egyes részein egyszerre jelentkezik energiatermelési és fogyasztási probléma. A hőség növeli a keresletet, miközben a folyók alacsony vízállása korlátozza az erőművek működését. Ha a szárazság tartós marad, az áramkorlátozás egyes ipari fogyasztóknál akár valós lehetőség is lehet.
Románia rövid távon Ukrajnából tudna jelentősebb mennyiségű villamos energiát importálni, ám ez a lehetőség sem korlátlan. Az ukrán többlet fokozatosan eltűnhet a rövidülő nappalok, a növekvő belföldi fogyasztás és az energetikai infrastruktúrát érő támadások miatt.
Egyes elemzők ezért már azt sem zárják ki, hogy az Európai Unió egyes tagállamai végül Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz fordulhatnak villamos energiáért.
Ez politikailag különösen kényes forgatókönyv lenne, hiszen miközben Brüsszel évek óta igyekszik csökkenteni az orosz energiafüggőséget, egy súlyosbodó áramválság újra felértékelheti az orosz kapacitásokat.
A szakértők szerint a mostani helyzet azt is megmutatja, hogy az európai energiarendszernek nemcsak a termelési kapacitás, hanem a vízellátás és az időjárási szélsőségek szempontjából is ellenállóbbá kell válnia. Az ősz esőzései javíthatnak a helyzeten, de a természetes víztározók feltöltődése nem egyik napról a másikra történik.
Súlyos orosz figyelmeztetést kapott Magyar Péter: teljesen rosszul kezeli Paks II. megépítését – elárulták neki, mi lehet a megoldás a Duna vízszintjére
A Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult energiatermelési problémák újra ráirányították a figyelmet a Paks II. hűtésének kérdésére. Egy orosz közgazdász szerint Magyar Péternek nem a Roszatommal szemben kellett volna fellépnie, hanem a céggel együttműködve műszaki megoldást keresnie.
Napi