GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 18. 3 percnyi olvasás
A globális kötvényhozamok emelkedése és a gyér érdeklődés sem biztató a hazai államadósségkezelő holnapi állampapír aukciója előtt.
Tovább csökkent a feltörekvő piaci eszközök iránti kereslet, legalábbis a tőzsdén kereskedett alapokon (ETF-ek) keresztül felvett új pozíciók mérete az előző héten a Bloomberg kimutatás szerint. A magyar állampapírok értékesítése különösen gyengén alakult, ami a globálisan megugró kötvényhozamokkal együtt kedvezőtlen előjel az augusztus 20-i ünnep miatt szerdára előrehozott magyar államkötvény-aukció előtt. Az Államadósság Kezelő Központ azonban ezúttal előszedhet egy csodafegyvert.
Az előjelek röviden összefoglalva: rosszak.
Összesen 1,29 milliárd dollár friss tőke érkezett mindössze az Egyesült Államokban bejegyzett, feltörekvő piaci kitettséget adó ETF-ekbe az augusztus 14-én zárult héten. Ez bő félmilliárd dollárral kevesebb, mint amit az ezt megelőző héten regisztráltak a Bloomberg piaci szakértői.
A körülmények, amelyekről beszámolhatunk, nem kedvezőek a kéthetente tartott magyar intézményi államkötvényaukciók előtt.
Az alapvetően részvénytúlsúlyos eszközosztály szerkezetéhez mérten is számottevő ezen belül a kötvényértékesítés visszaesése: a két héttel korábbi 94,5 millióval szemben mindössze 43,3 millió dollárt fektettek ilyen termékekbe a befektetők. Ez 54 százalékos zsugorodást jelent, miközben a részvény ETF-ek iránt csupán 27 százalékkal csökkent a kereslet az 1,25 milliárdos friss bevásárlások alapján.
Ez a globális trend érvényesült az európai feltörekvő országok, köztük a magyar állampapírok értékesítésénél is.
Míg augusztus elején a magyar eszközökbe összesen áramló 9,6 millió dollárból 4,7 millió dollárt még a kötvényalapok szívtak fel, a múlt héten 1,8 millió dollárra zuhant vissza az állampapírokba fektető ETF-ek értékesítése.
A magyar részvénypozíciók nyitása eközben úgy erősödött tovább – 6,4 millió dollárra a korábbi 4,6 millió dollárról –, hogy a Magyarországba fektető ETF-ek összértékesítése 1,3 millió dollárral csökkent heti alapon.
Semmiképp sem magyar sajátosságról van szó,
meglehetősen gyér volt például a lengyel államkötvények iránti érdeklődés is: alig öt millió eurót szívtak fel az ilyen termékek a Varsóba áramló mintegy 60 millió dollárból. A régiónkat is magába foglaló EMEA piacokon pedig 130-15,3 arányban osztoztak a részvény, illetve a kötvény ETF-ek a beérkező 145,3 millió dollárnyi friss ügyfélpénzeken.
A gyenge kötvénypiaci kereslet nem túl biztató az Államadósság Kezelő Központ számára, amely szerdán készül új magyar kötvényaukcióra, a friss piaci fejlemények alapján hozamemelkedésre lehet számítani. Azaz magasabb költségek mellett kaphat hitelt Magyarország.
A kötvényhozamok ráadásul globálisan emelkednek, különösen a hosszú lejáratokon. A 30 éves amerikai államkötvény hozama hétfőn 2007 óta először emelkedett 5,3 százalék fölé, ahogyan a hasonló lejáratú japán kötvények első alkalommal lépte át a négy százalékos hozamot, és a brit 30
éves állampapír is 27 legutóbb 27 éve látott szintre ralizott.
Eközben kontinensünk vezető gazdaságának, Németország 10 és 30 éves futamidejű államkötvényei is 15 éves rekordra, 3,2, illetve 3,7 százalékra ugrottak.
A kötvényhozamok jellemzően az inflációs várakozások emelkedésével párhuzamosan indulnak fölfelé, márpedig idén az iráni háború okozta energiaársokk, valamint a kormányzati költekezések növelése is komoly inflációs nyomást helyez a nemzetállamokra.
A Barclays a hozamemelkedést ezzel együtt kevésbé az inflációs félelmeknek, mint inkább három másik tényezőnek tulajdonítja:
srófolhatja fel leginkább a kötvényhozamokat világszerte.
Bármi is áll a háttérben, Németország másfél évtizede a legmagasabb költségek mellett juthat forráshoz a keddi kötvénykibocsátás során. A Commerzbank szerint a német állam újabb 3,5 milliárd eurót tervez bevonni a fiskális stimulus, valamint a magasabb védelmi és infrastrukturális kiadások fedezéséhez. A mostani persze csak csepp a tengerbe, idén elérheti a 137 milliárd eurót a friss kibocsátások összértéke, jövőre pedig rekordszintre, 163 milliárd euróra nőhet ez a volumen.
A mai tranzakció során a 2056 augusztusában lejáró kötvényeket egy banki konzorciumon keresztül értékesítik, és Németország 0,4 bázisponttal magasabb hozamot fizet majd a befektetőknek, mint a szintén 30 éves lejáratú, jelenleg 3,77 százalékos hozammal kereskedett 2054-es kötvénye – állítják a Bloombergnek név nélkül nyilatkozó piaci források. Az árazásra várhatóan a nap későbbi szakaszában kerül sor.
A német állam múlt hónapban 3,64 százalékos hozamon értékesített 30 éves kötvényeket, ami már akkor is 15 éves csúcsnak számított, a piacok azóta tovább gyengültek, így a mai újabb hozamcsúcsot hozhat.
A helyzet rázós, de nem reménytelen: emlékezzünk, hogy egy hónapja összeomlott a kereslet az ÁKK államkötvényaukcióin, az ötéves papírból például egy darabot se tudtak eladni.
Ezzel a háttérrel futottak neki a két hete tartott aukcióknak – amelyek elképesztő keresletet és nagy eladást hoztak. Eközben hatalmasat esett a kereslet az elmúlt hetekben a lakossági állampapírok piacán.
A Világgazdaság elemzése darabkákból rakta össze, mi hozhatta a hatalmas fordulatot az intézményi befektetők aukcióin (amelyeken egyébként meghatározó a külföldiek befolyása). A két héttele ezelőtt feltűnt "csodafegyver" ezúttal is működhet:
Fény derült egy titokra: így látja most Magyar Péter eurótervét a külföld – ezért követte a kudarcot siker, darabokból raktuk össze, mi történhetett
Kibontatlan csomagról van szó, aminek főpróbája természetesen az lesz, ha majd az őszre kiderül, mi van benne. A magyar állampapír aukciók az elmúlt hetekben először kételyeket látszottak jelezni, majd azt kellett megfejteni, miért ugrottak rá a külföldiek a múlt héten felkínált forintkötvényekre. Darabokból, de összeállt a kép.
Napi