Jelentős, a benzin és a gázolaj literjét is 8 forinttal emelő árváltozást jelentett be a Holtankoljak.hu.

A nagykereskedelmi árak az utóbbi időszakban érdekes ívet írnak le, ugyanis nyomukban a benzin átlagára a korábbi, 595 forinton befagyasztott védett ár alatti, a dízelé viszont az egekben van, jócskán maga mögött hagyta a 615 forintos hatósági ár szintjét. Kedden átlagosan a benzinért 584, a gázolajért 673 forintot kellett fizetni.

Kérdés, hogy a nagykereskedelmi árak változását mennyire követik szerdától a benzinkutakon megjelenő tarifák. Míg a benzin esetében elképzelhető az enyhébb áremelkdés, a dízel ára határozottabban menetelhet továbbra is felfelé, tekintettel a gázolaj nemzetközi piacának helyzetére és az ellátásbeli kihívásokra.

Régóta lehetett látni a kockázatokat

Ahogyan azt korábban megírtuk, a hazai üzemanyagárak meglehetősen érzékenyek a nemzetközi fejleményekre, március óta ezek középpontjában az iráni háború és a felek által túszként ezelt Hormuzi-szoros áll. A Perzsa-öbölből érkező olaj jelentős része ezen a mindössze néhány tíz kilométer széles vízi úton jut ki a világpiacra, ezért már a hajóforgalom akadozása és a teljes lezárás veszélye is azonnal megjelenik a tőzsdei jegyzésárakban. A kőolaj drágulása begyűrűzik az európai üzemanyagárakba, így végső soron a magyar kutakon is érezteti hatását. A hazai benzin- és dízelárakat az európai finomított termékárak, a szállítási költségek és a forint árfolyama együtt alakítja. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság ezért akkor is felfelé húzhatja a magyar árakat, ha a Közel-Keletről érkező olaj közvetlenül nem Magyarországra tart.

Egyre élesedik a dízel piacának helyzete

A dízel piacán komolyabb a helyzet, mert az egyre szűkösebb globális kínálat is problémát jelent. A közel-keleti konfliktus miatt kieső finomítói és exportkapacitásokhoz hozzáadódnak az ukrán támadások következtében visszaeső orosz dízelexportok, úgy, hogy Európa eleve jelentős importra szorul. A világ más térségei ugyan igyekeznek pótolni a kieső mennyiséget, de a finomítói kapacitásoknak és a szabadon mozgósítható készleteknek is vannak korlátai. Ez különösen veszélyes az őszi-téli időszak előtt, amikor a mezőgazdaság, a közúti fuvarozás és később a fűtési célú kereslet is növeli a gázolaj iránti igényt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy augusztus közepére az európai dízelár már a repülőgép-üzemanyag árát is meghaladta, az amerikai dízelpiacon is rekordközeli finomítói árrések alakultak ki.

A Tisza-kormány az ellenkező irányba lépett

A jelenlegi helyzet kockázatainak jelentős része ráadásul már akkor is ismert volt, amikor a Tisza-kormány a pillanatnyi piaci helyzetre hivatkozva kivezette a védett üzemanyagárat. A döntés idején valóban a korábbi védett szint alá kerültek a piaci árak, ám a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és a közel-keleti konfliktus miatt már akkor sem lehetett kizárni egy újabb árugrást. Azóta a kockázat valósággá vált, a kormány azonban egyelőre nem állította vissza a védett árakat. Magyar Péter júliusban már arról beszélt, hogy az áremelkedés miatt „nem kell meglepődni”, érdemi megoldást azonban azóta sem jelentettek be. Lapunk töbszöri megkeresésére sem válaszolt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium arra, milyen intézkedéssel kívánja enyhíteni a drágulás hatását, illetve hogyan kívánják például a gazdákat kárpótolni az egyre magasabb gázolajár miatt jelentkező többletköltségekért.