KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 18. 1 percnyi olvasás
Görögország keményvonalas „börtön vagy visszatérés” migrációs politikája meghozta első mérhető eredményeit.
A tágabb adatok is figyelemre méltóan pozitívak: a 2026-os első félévben a visszaküldöttek száma elérte a 2638-at, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, míg a kitoloncolások száma 41 százalékkal, 1292-re emelkedett. A Görögországban 2025 szeptemberében elfogadott törvény értelmében az illegális tartózkodás kéttő-öt évig terjedő börtönbüntetéssel és legalább 5000 eurós pénzbírsággal járhat.
A törvény emellett akár 24 hónapra is kiterjesztette az adminisztratív őrizetet, 14 napra csökkentette az önkéntes távozás időszakát, bevezette az elektronikus megfigyelést, és eltörölte a hét év illegális tartózkodáson alapuló legalizációs utat.
Ha a menedékkérelmét elutasítják, két választása van: vagy börtönbüntetés, vagy visszatérés hazájába
– mondta Thanos Plevris migrációs miniszter a törvény elfogadásakor, írja a Hungarian Conservative.
Athén politikájának külső oldala egyre inkább láthatóvá válik az Egyiptommal való együttműködésében is. A júliusi kairói tárgyalások során görög és egyiptomi tisztviselők megvitatták mind az ellenőrzött legális migrációt, mind az illegális migráció elleni határozottabb fellépést.
A két fél áttekintette a meglévő, idénymunkásokra vonatkozó megállapodását és annak lehetséges kiterjesztését olyan ágazatokra, mint az építőipar, miközben megállapodtak abban is, hogy megerősítik az együttműködést a csempészhálózatok, a határvédelem és a nemzetközi védelemre nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése terén.
Athén szándékosan összekapcsolta a két kérdést. 2025 júliusában a Bevándorlási Minisztérium a visszatérések terén a jobb egyiptomi együttműködést a legális migráció bővítésének előfeltételeként írta le. Az első félévi adatok most figyelemre méltó esettanulmányt nyújtanak: az egyiptomi állampolgárok érkezése 72 százalékkal, körülbelül 2800-ról 800-ra csökkent, míg a visszaküldöttek száma 59-ről 227-re nőtt. Bár az érkezők számának csökkenése más tényezőknek is köszönhető, Athén és Kairó közötti együttműködés eddigi sikere azt jelzi, hogy kölcsönösen előnyös visszatérési keretek létezhetnek mind az uniós tagállamok, mind a harmadik országok számára.
Ugyanez a megközelítés kezd terjedni Görögországon túl is. Athén Németországgal, Hollandiával, Ausztriával és Dániával együttműködve harmadik országokban hoz létre közös visszaküldési és tranzitközpontokat, a kormányok pedig olyan megállapodásokat keresnek, amelyek révén az első létesítmények 2027-ben működőképessé válhatnának.
Borítókép: Migránsok Görögországban (Fotó: AFP)
Napi