Kína 10 éves államkötvényének hozama több mint egyéves mélypontra, 1,67 százalékra süllyedt, miután a gyenge ipari termelési és fogyasztási adatok tovább erősítették a befektetői keresletet az állampapírok iránt. A probléma gyökerében a gyenge hitelkereslet áll: a vállalatok visszafogják beruházásaikat, a háztartások pedig a fogyasztásukat és hitelfelvételüket. Ez éles ellentétben áll a fejlett gazdaságokkal, ahol az expanzív fiskális politika és az erősebb magánszektorbeli hitelkereslet emelkedő hozamokat eredményez. Közgazdászok szerint a kínai kamatok és kötvényhozamok hosszabb távon is alacsonyak maradhatnak, bár a további csökkenés várhatóan fokozatos lesz.

Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza szerint az iráni háború következményei miatt az infláció 2026-ban is érdemben a 2%-os jegybanki cél felett maradhat, az év hátralévő részében pedig a fogyasztói árak emelkedése nagyjából 3% körül alakulhat. Az euróövezeti infláció júliusban 2,9%-ra gyorsult, miközben a közel-keleti konfliktus továbbra is magasan tartja az energiaárakat. Lane nem zárta ki az újabb kamatemelések lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy az EKB nem kíván előre elköteleződni egy konkrét kamatpálya mellett. A gazdasági növekedés egyelőre elfogadható – a második negyedévben 0,4%-kal bővült az euróövezet –, az inflációs kockázatokat azonban az energiaárak mellett az El Niño és az élelmiszerárak emelkedése is fokozhatja.

A német 10 éves állampapírhozam 2011 óta nem látott szintre, 3,25% közelébe emelkedett, miközben az amerikai és japán kötvénypiacokon is több éves, illetve évtizedes hozamcsúcsokat regisztráltak. A globális kötvénypiaci eladási hullám közvetlen kiváltó oka az újra erősödő inflációs félelem: a közel-keleti feszültségek miatt a Brent olaj ára 90 dollár fölé ugrott, ami különösen az energiaimportőr eurózónát érinti érzékenyen. A német hozamemelkedés mögött emellett strukturális okok is állnak, mivel a lazább fiskális politika, a megnövekedett védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a nagyobb állampapír-kínálat. A piac ma már magasabb inflációs, fiskális és lejárati prémiumot áraz be a hosszú német kötvényekbe is.

Tizenhatodik alkalommal rendezi meg október 7-én a magyar gazdaság legfontosabb csúcstalálkozóját a Portfolio. A Budapest Economic Forum konferencián idén is a gazdaság legfontosabb szereplői szólalnak meg, vállalatvezetők mellett a gazdaságpolitika döntéshozói. Így velünk lesz Kármán András pénzügyminiszter, aki talán a legfontosabb pillanatban szólal meg, amikor a 2026-os költségvetésről már pontos képet láthatunk, de a 2027-es büdzsé előkészítése még zajlik.

Románia euróövezeti csatlakozásának új lehetséges céldátuma 2032 lehet – jelentette ki Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter. A politikus szerint a csatlakozás előfeltétele a költségvetési konszolidáció, egy hosszú távú országfejlesztési terv és a politikai stabilitás megteremtése, amelyet a 2030-ig tartó pénzügyi stabilizáció és a kötelező kétéves ERM II-es tagság alapján számítottak ki. Az euróbevezetés dátuma az elmúlt években többször is csúszott, korábban 2019, 2024 és 2029 is felmerült célként. A 2026-os konvergenciajelentés szerint Románia továbbra sem teljesíti a szükséges feltételeket, különösen az infláció és a költségvetési mutatók terén.