TechtudSzerző: origo 2026. 08. 18. 2 percnyi olvasás
Egereknél már bevált, most embereken próbálnák ki.
Az orvosok a magas vérnyomás kialakulásának hátterében hagyományosan két fő mozgatórugót vizsgálnak. Az egyik a szervezet „küzdj vagy menekülj” reakcióját irányító szimpatikus idegrendszer, a másik pedig a vér térfogatát és áramlását szabályozó renin-angiotenzin-aldoszteron nevű hormonrendszer. A Communications Biology folyóiratban megjelent legújabb tanulmány szerint azonban egy harmadik mechanizmus is kulcsfontosságú lehet: a gyulladás lezárását irányító természetes folyamatok, amelyek jelzik az immunrendszernek, hogy befejezheti a védekező reakciót.
Krónikus gyulladásról akkor beszélünk, amikor az immunrendszer túlműködése tartóssá válik. Ilyenkor a védekező reakció már nem a gyógyulást szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg: hosszú távon károsítja a szervezetet.
Ez a folyamat szorosan összefügg a vérnyomást szabályozó idegi és hormonális rendszerekkel is.
Ausztrál és szingapúri kutatók eredményei alapján a gyulladást lezáró természetes mechanizmusok a korábban feltételezettnél jóval nagyobb szerepet játszhatnak a magas vérnyomás kialakulásában.
A kutatók a "17b" jelű kísérleti vegyületet magas vérnyomásos egereken tesztelték. A hagyományos gyulladáscsökkentő gyógyszerek általában túlságosan is elnyomják az immunrendszert, ráadásul mellékhatásként gyakran meg is emelik a vérnyomást.
A 17b vegyület ezzel szemben sokkal pontosabban hat. Ahelyett, hogy elnyomná az immunrendszert, inkább „felébreszti” azokat a természetes folyamatokat, amelyek feladata eleve a gyulladásos túlreagálás leállítása.
A szer a sejtek felszínén lévő apró érzékelőkre hat. Ezek egyfajta kapcsolóként működnek: jelzik az immunrendszernek, hogy elvégezte a feladatát, és leállhat. A vegyületről korábbi vizsgálatok során már bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet nyújthat a szív károsodásával szemben.
Érdekesség, hogy ezek a szervvédő hatások annak ellenére is megmutatkoztak, hogy a vérnyomás csökkenése önmagában csupán mérsékelt volt.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a 17b vegyület sejtregeneráló és gyulladáscsökkentő hatásai nem kizárólag a vérnyomás csökkenéséből fakadnak, hanem közvetlenül gyógyítják a szív és a vesék szöveteit.
Mivel a kísérleteket eddig kizárólag egereken végezték el, további kutatásokra van szükség annak igazolására, hogy a vegyület az emberi szervezetben is hasonlóan működik-e. A kutatók hangsúlyozzák: nem állítják, hogy a szer a közeljövőben azonnal helyettesíthetné a jelenleg alkalmazott vérnyomáscsökkentő gyógyszereket.
A jövőben ugyanakkor ígéretes alternatívát jelenthet azok számára, akik valamilyen okból nem szedhetik a meglévő készítményeket, vagy kiegészítő kezelésként fontos szerepet kaphat a gyulladás és a hegesedés mérséklésében.
Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy terápiás szempontból nem feltétlenül csak magát a gyulladást érdemes célba venni. Hasonlóan fontos és hatékony támadáspont lehet a gyulladás lezárását irányító természetes folyamatok célzott támogatása.
Napi